derült szinonimái

melléknév
  • derűs, felhőtlen, tiszta, nyílt, fényes, napos, napfényes, napsugaras, napsütéses, verőfényes
  • derűs, kedélyes, gondtalan, optimista, jókedvű, boldog, élénk, megelégedett, mosolygós, vidám

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tömegáru

főnév
  • tömegcikk, tucatáru, bóvli, vacakság, ócskaság

prémium

főnév
  • jutalom, elismerés, jutalék, (biztosítási) járulék, osztalék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a derült szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csonthártyagyulladás

főnév
  • periostitis (szaknyelvi)

boronál

ige
  • fogasol, egyenget, elsimít

bizottság

főnév
  • választmány, komisszió (régies), komité (régies), bizottmány (régies)

bebocsát

ige
  • beenged, beereszt, betessékel, ajtót nyit (valakinek)

darab

főnév
  • rész, részlet, fragmentum (idegen), töredék, diribdarab, falat, harapás, morzsa, szilánk, cserép, foszlány
  • elem, alkotó, alkotóelem, alkotórész, összetevő, tényező, faktor, komponens (szaknyelvi)
  • példány, egyed, termék, munkadarab, cikk
  • szakasz, táv, távolság
  • színdarab, színmű, színjáték, szerzemény
  • műalkotás, zenedarab, zeneszám, zenemű

egyensúlyoz

ige
  • balanszíroz
  • ellensúlyoz, kiegyenlít

látnok

főnév
  • jövendőmondó, jövendölő, jövőbe látó, jós, próféta, látó, vátesz (választékos), vizionárius (idegen)

anakronizmus

főnév
  • kortévesztés
  • korszerűtlenség

állandósul

ige
  • megszilárdul, rögzül, stabilizálódik, megállapodik, meghonosodik
  • megöröködik (tájnyelvi), megörökbödik (betegség) (tájnyelvi)

árnyoldal

főnév
  • hátrány, hátulütő, kivetnivaló, hiba, hiányosság, tökéletlenség, bökkenő, nehézség, buktató, árnyéklat (régies), éjoldal (régies)

éheztet

ige
  • kiéheztet, agyonéheztet, koplaltat, böjtre fog

elkoptat

ige
  • elhasznál, elnyű, elvisel (régies), elvásít (régies), elrongyol, elszaggat, elhord, leszolgál (tájnyelvi), timmed (tájnyelvi), kitapos (cipőt), elcsépel, elnyüstöl (tájnyelvi), elavít (régies)

festékpárna

főnév
  • bélyegzőpárna

étlap

főnév
  • menü, étrend, spájzcédula (régies)

detektív

főnév
  • nyomozó, rendőrnyomozó, rendőr, felügyelő, rendőrkém (régies), hekus (szleng), hé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), náderer (szleng), buktató (szleng), szem (szleng), dekás (szleng), dekli (szleng), farkas (szleng), botos (szleng), zsaru (szleng), kopó (szleng), fogány (régies)

csobolyó

főnév
  • kulacs, fapalack (régies), lajt, hordócska, faedény, csobán (tájnyelvi), bogolyó (tájnyelvi), batalé (tájnyelvi), bokolyó (régies), légely (régies), négoly (régies)

durcáskodik

ige
  • duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát

esket

ige
  • összead, összeházasít
  • fölesket, megesket, esküdtet

diszkrét

melléknév
  • titoktartó
  • tapintatos, finom érzésű, kíméletes, gyengéd, tartózkodó
  • bizalmas, kényes, kínos
  • egyszerű, észrevétlen, visszafogott

bök

ige
  • (valami): szúr, döf, gyak (tájnyelvi), szurdal (régies)
  • (tájnyelvi): öklel, szarval
  • (valamire): rámutat

egész II.

határozószó
  • egészen, teljesen, igen, nagyon

eszű

melléknév
  • elméjű, ítéletű, fejű, agyú, felfogású, felfogóképességű, észjárású