finomít szinonimái

ige
  • rafinál (szaknyelvi), tisztít
  • tökéletesít, csiszol, cizellál, palléroz (választékos), nemesít, kiművel, csiszároz (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kísértet

főnév
  • jelenés, látomás, szellem, árny, rém, rémkép, lidérc, tünemény (régies), hazajáró lélek, bujdosó lélek, kósza lélek, mumus, éjváz (régies), tündevény (régies), kiméra (választékos), démon (idegen), fantom, lemur (idegen), vízió, illúzió, benga (tájnyelvi), fehérember (tájnyelvi), ijesztet (tájnyelvi)

járul

ige
  • (valakihez): lép, fordul, folyamodik, rekurrál (régies)
  • csatlakozik, tartozik, párosul (valamihez), hozzájön (valamihez)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a finomít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feltápászkodik, fölt

ige
  • felkel, felkászálódik (bizalmas), felcsámpászkodik (régies), felkászmárog (tájnyelvi), felkecmerkedik (tájnyelvi), lábra kel (régies)

esket

ige
  • összead, összeházasít
  • fölesket, megesket, esküdtet

érdeklődés

főnév
  • figyelem, kíváncsiság, kereslet
  • kérdés, tudakozódás, informálódás, kérdezősködés(idegen)

elkorhad

ige
  • elporlad, elrothad, szuvasodik, odvasodik, megreved (tájnyelvi), elmállik, elbomlik, elélemedik (régies)

ferences

melléknév, főnév
  • ferences rendi, Ferenc-rendi, franciskánus, kapucinus, minorita, cserifakó (régies, pejoratív)

fűtetlen

melléknév
  • hideg, hűvös, hűs

nyugdíjas

melléknév
  • nyugdíjazott, nyugdíjba küldött, nyugalmazott, penzionált (régies)
  • kegydíjas

drog

főnév
  • kábítószer, narkó (bizalmas), szer (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), matéria (szleng), cucc (szleng), energia (szleng), kábszer, téma (szleng), valami (szleng)

díszpéldány

főnév
  • díszkiadás
  • (pejoratív): jómadár, díszpinty, mákvirág, jópipa, díszvirág, jó vég, jobb vég, jó firma

aszú I.

melléknév
  • száraz, kiaszott, kiszáradt, megaszalódott, aszott, fonnyadt
  • kiégett (mező), kiszikkadt
  • (régies): sovány, ráncos

egyenletes

melléknév
  • elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
  • egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil

gégészet

főnév
  • laringológia (szaknyelvi)

gyufásdoboz

főnév
  • gyufaskatulya, masinapakli (tájnyelvi)

jeremiád, jeremiáda

főnév
  • panaszdal, siralomének, siratóének
  • panasz, siránkozás

hogylét

főnév
  • egészség, közérzet, állapot

firkálmány

főnév
  • firka, firkálás, macskakaparás, ákombákom, irkafirka
  • iromány, fércmű, fércmunka

felszabadító, fölsza

melléknév
  • megmentő, szabadító, kiszabadító, megváltó
  • visszafoglaló, felmentő, liberátor (idegen)

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

hírvivő

főnév
  • hírnök, hírmondó, hírhozó, küldönc, kifutó, herold (idegen), futár (régies), fullajtár, kurír (régies), üzenetvivő, ordonánc (régies), kengyelfutó (régies), követ
  • hírharang, hírhordó, pletykafészek, falu szája, szószatyor

fogó II.

főnév
  • harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
  • fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
  • fogócska, fogósdi
  • (régies): csapda, kelepce

etika

főnév
  • erkölcstan, erkölcsfilozófia, morálfilozófia

futball

főnév
  • labdarúgás, focizás (bizalmas), foci (bizalmas)
  • futball-labda, focilabda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), pöttyös (bizalmas), bőrlabda, bőr, bőrgolyó (tájnyelvi), bogyó (szleng), bőrbogyó (szleng)

hodály

főnév
  • juhakol, birkaistálló, akol, karám
  • pajta, istálló, ól
  • (bizalmas): terem, hangár, csarnok