fajul szinonimái

ige
  • elfajzik, silányul, satnyul, korcsosul, romlik
  • elfajul, kiéleződik, eldurvul, elmérgesedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

itóka

főnév
  • ital, alkohol, szesz, szeszes ital, toroköblítő (bizalmas), szíverősítő (bizalmas), pia (szleng), tütü (szleng), drink (idegen), fagyálló (szleng), gatyaszaggató (szleng), iszóka (tájnyelvi), papramorgó (tájnyelvi), tinta (szleng), motalkó (tájnyelvi)

emelkedett

melléknév
  • ünnepélyes, fennkölt, fenséges, ünnepi, magasztos, szárnyaló, magasröptű, választékos (stílus), nemes (gondolkodás), méltóságteljes, patetikus
  • (kedv, hangulat): eleven, vidám, önfeledt, virgonc, víg, szertelen, lelkes, lelkesült, örömteli, örömittas, megittasult (választékos), mámoros, felajzott, ujjongó, rózsás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fajul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

érzékcsalódás

főnév
  • hallucináció, káprázat, látomás, vízió, jelenés, délibáb, optikai csalódás, illúzió

elkoptat

ige
  • elhasznál, elnyű, elvisel (régies), elvásít (régies), elrongyol, elszaggat, elhord, leszolgál (tájnyelvi), timmed (tájnyelvi), kitapos (cipőt), elcsépel, elnyüstöl (tájnyelvi), elavít (régies)

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

dizőz

főnév
  • dalénekesnő, énekesnő, táncdalénekesnő, bárénekesnő

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

fellélegzik, fölléle

ige
  • felsóhajt, megkönnyebbül
  • levegőhöz jut

mintegy

határozószó
  • körülbelül, csaknem, hozzávetőleg, jóformán, jószerével, cirka (bizalmas), circiter (idegen)
  • kvázi (bizalmas), azt lehet mondani
  • szinte, úgyszólván

cövek

főnév
  • karó, pecek, cibak (tájnyelvi)

célpont

főnév
  • cél, céltábla, céltérség, objektum (szaknyelvi)
  • célkitűzés, törekvés, szándék, terv, elgondolás, rendeltetés, előirányzat, végcél

ábrázol

ige
  • lerajzol, megrajzol
  • fest
  • megjelenít, megelevenít, elénk állít, elénk tár, leír, bemutat, szemléltet, megrajzol, jellemez, érzékeltet, lefest, feltüntet (valamilyennek), kifejez, tükröz, képet ad

cseppen, csöppen

ige
  • leesik, aláhull, csurran, csippen (tájnyelvi)
  • (valaki valahova): jut, kerül, érkezik

felrúg, fölrúg

ige
  • elgáncsol, feltaszít, belerúg
  • (szerződést): megszeg, felbont, megtagad, áthág

fokozás

főnév
  • növelés, erősítés, emelés, súlyosbítás, felerősítés
  • öregbítés, hatványozás, lelkesítés, nagyítás, sokszorozás
  • nagyobbítás

honorárium

főnév
  • tiszteletdíj, szerzői díj, díjazás, ellenszolgáltatás, jutalom, fellépti díj, gázsi (bizalmas)
  • fizetés, fizetség, járandóság, illetmény, javadalmazás, munkabér, munkadíj, kereset

haddelhadd

főnév
  • szidás, verés, kikapás, nemulass, baj, szorultság, verekedés, veszekedés, perpatvar, összetűzés, összecsapás, balhé (bizalmas), bunyó (szleng)

fakszni

főnév
  • szeszély, hóbort, bogár, rigolya, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

érték

főnév
  • becs, jelentőség, ázsió (választékos)
  • érdem, erény, kvalitás, kiválóság
  • ár, ellenérték
  • értéktárgy, kincs, vagyon, tőke
  • (ember): kiválóság, kitűnőség, gyöngyszem, dísze (valaminek)

felemel, fölemel

ige
  • felvesz, megemel
  • felhajt, fellebbent, felbillent, felvon
  • (fejet) felvet
  • felnyújt, feltart
  • felhúz
  • felállít, talpra állít
  • felkarol, istápol
  • felvirágoztat, fellendít, megjavít
  • (árat): megnövel, felvisz, felver
  • lelkesít, bátorít, megnemesít

gyufásdoboz

főnév
  • gyufaskatulya, masinapakli (tájnyelvi)

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

elliptikus

melléknév
  • tojásdad

felhívás, fölhívás

főnév
  • felkérés, felszólítás, parancs, rendelet, kiáltvány, hirdetés, hirdetmény, pályázat, falragasz, plakát, felirat, közlemény, reklám, invit (idegen), invokáció (szaknyelvi)

háború

főnév
  • hadviselés, háborúskodás, hadjárat, harc, csata, összecsapás, összeütközés, ütközet, hadakozás, küzdelem, vérontás, csatározás, csetepaté, villongás, conflagratio (régies)
  • viszály, civódás, pörlekedés, vita, torzsalkodás