delegátus szinonimái

főnév
  • küldött, kiküldött, meghatalmazott, megbízott, képviselő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

télizöld I.

melléknév
  • örökzöld

meakulpázik

ige
  • beismer (hibát), vádolja magát, mentegetődzik, védekezik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a delegátus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csiszol

ige
  • dörzsöl, fényesít, fényez, súrol, gyalul, políroz, reszel, smirgliz, tisztáz, koptat, köszörül, csuszol (tájnyelvi), gyeszöl (tájnyelvi), csiszorál (tájnyelvi), váslal (tájnyelvi), fen
  • palléroz (választékos), kiművel, farag, finomít, tökéletesít, javít, cizellál, fejleszt

boltos1

melléknév
  • (régies): boltozatos, boltíves, bolthajtásos

birka

főnév
  • juh, házijuh, ürü (herélt), bárány, bari (bizalmas), berbécs (tájnyelvi), bürge (tájnyelvi), toklyó (tájnyelvi), canga (tájnyelvi)
  • birkahús
  • (személy): türelmes, ostoba, bárgyú Sz: fát lehet vágni a hátán

csúszómászó

főnév
  • hüllő, reptilia (idegen)
  • (szleng): felderítő (katona)

egyazon

névmás
  • ugyanaz, ugyanazon, azonegy, egyforma, egyenlő, egybevágó, azonos, hasonló, ugyanilyen, ugyanolyan, megegyező, identikus (idegen)

lándzsa

főnév
  • dárda, kopja, gerely, alabárd, dzsida (régies), kelevéz, cúca (tájnyelvi), pika (tájnyelvi)

alulmarad

ige
  • veszít, veszt, vereséget szenved, kudarcot vall, kikap (bizalmas)

alkirály

főnév
  • helytartó, kormányzó, régens
  • nádor, palatinus

arcátlanság

főnév
  • szemtelenség, pimaszság, pofátlanság (durva), szemérmetlenség, szégyentelenség
  • gyalázatosság

egymásután

főnév
  • sorrend, sorrendiség, sor, sorozat, időrend, egymásra következés, konszekúció (választékos)

elítélt

főnév
  • rab, fogoly, fegyenc, őrizetes (szaknyelvi), sittes (szleng), cinkelt (szleng)
  • halálra ítélt

fenyít

ige
  • büntet, büntetéssel sújt, fegyelmez, kásztigál (régies), kordáz (régies)
  • fedd, int, dorgál

eszik

ige
  • étkezik, táplálkozik, fogyaszt, táplálékot vesz magához, fal, harap, rágcsál, falatozik, eszeget, csipeget, eddegél, majszol, hamizik (bizalmas), hamikál (bizalmas), kóstol, ízlel, kajál (szleng), kajol (szleng), moslékol (tájnyelvi), pakol (bizalmas), burkol (szleng), abrakol (szleng), legel, csócsál (bizalmas), flammol (szleng), silózik (szleng), halózik (szleng), lakmározik, zabál (szleng), torkoskodik, falánkol (tájnyelvi), tömi a fejét, tömi magát, tömi a majmot, tömi az iszákot, tömi a véknyát, bevág (bizalmas), beporszívóz (szleng), pofáz (durva), habzsol, kosztol (bizalmas), kosztolódik (tájnyelvi), papizik, nyámmog Sz: a gallérja mögé hányja az ételt; orra alá hányja az ételt

délszaki

melléknév
  • forró égövi, trópusi, tropikus (szaknyelvi), egyenlítői

csínján

határozószó
  • vigyázva, kíméletesen, óvatosan, elővigyázatosan, körültekintően, körültekintéssel, szőrmentében (bizalmas), szőrmentén (bizalmas)
  • mértéktartóan, mértékletesen, módjával

drágulás

főnév
  • áremelkedés, árnövekedés

értesítő

főnév
  • értesítő könyv, ellenőrző könyv, bizonyítvány, évkönyv (régies)
  • értesítés, közlöny, értesítvény, avizó (idegen)

dicsvágyó

melléknév
  • nagyravágyó, becsvágyó, ambiciózus, dicsszomjas (régies), dicsvadászó (régies)

bortermelő

melléknév, főnév
  • szőlőművelő, szőlőtermelő

dzsungel

főnév
  • őserdő, esőerdő, rengeteg
  • zűrzavar, kuszaság, összevisszaság, tömkeleg, dzsumbuj (bizalmas)

est

főnév
  • este, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi), alkony, alkonyat, szürkület
  • estély