éjszakáz, éjszakázik szinonimái

ige
  • éjjelez, virraszt, baglyoskodik (tájnyelvi), fenn van, bertáfol (tájnyelvi), éjész (tájnyelvi), lámpázik (tájnyelvi), kimarad, kimaradozik, kicsapong, mulat, lumpol (bizalmas), tivornyázik, dorbézol, murizik (bizalmas), dőzsöl, züllik, dáridózik, korhelykedik, baktol (tájnyelvi)
  • (valahol): meghál, alszik, megszáll

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hidegen

határozószó
  • barátságtalanul, komoran, hűvösen, fagyosan, kimérten, érzéketlenül, zárkózottan, közönyösen, közömbösen, egykedvűen, részvétlenül, szívtelenül, elfásultan, gépiesen, hivatalosan, szenvtelenül, szenvedélytelenül, szenvedélymentesen

sertéstenyésztés

főnév
  • sertéstartás, sertéshizlalás, disznótartás, süldőtartás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éjszakáz, éjszakázik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ebadta

melléknév
  • komisz, csibész, haszontalan, rossz, ebszülte (tájnyelvi), ebugatta (tájnyelvi)

csatázik

ige
  • harcol, küzd, hadakozik, háborúskodik, viaskodik, tusakodik, vív (választékos), ví (régies), verekszik, hadázik (régies)
  • versenyez

cin

főnév
  • ón, bádog

bevételez

ige
  • beszed, bezsebel, zsebre rak, zsebre tesz, zsebre vág, bevesz, inkasszál (szaknyelvi), elkönyvel

egyforma

melléknév
  • azonos, ugyanolyan, egyenlő, egyöntetű, egybehangzó, egyazon, egyféle, egyező, megegyező, egybevágó, egal, ekvivalens, uniformis, egykutya, egyarányos (régies), egyded (régies), egyrendű (régies), egyarántos (tájnyelvi), egyfajtú (tájnyelvi), egyhagyási (tájnyelvi), egykorás (tájnyelvi), egymódú (tájnyelvi) Sz: az egyik részeg, a másik tántorog; az egyik ördög, a másik gonosz lélek; egy korpán híznak; egy pórázon futnak; egy ágyban hálnak; egy nyomban járnak; egy húron pendülnek; egy bordában szőtték őket; egyfelé kavarják a kását; egyik gubás, másik subás; egyik kutya, másik eb; egyik dolmányszűr, másik szűrdolmány; egyik bakot fej, másik a rocskát tartja; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; egyik kapzsi, másik habzsi; egyik kökény, másik galagonya; egymásnak kezet adhatnak; kezet foghatnak; olyanok, mint a nyúlszar
  • egyenletes, változatlan, egyhangú, unalmas, sablonos, sztereotip (idegen), monoton, látlagos (régies)

ellenérv

főnév
  • visszavágás, riport, replika (régies), tromf (régies), ellenargumentum (régies), ellenvetés, cáfolat

lót-fut

ige
  • futkos, szaladgál, szaladozik, rohangál, futkároz, futkározik, futkorász, futkorászik, lohol, inal, futos (tájnyelvi)
  • talpal, jár, cafrangol (tájnyelvi), karistol (tájnyelvi), lókhecel (tájnyelvi), lóstat (tájnyelvi), trappol (bizalmas)

bajos

melléknév
  • fáradságos, megerőltető, nehéz, nehézkes, bonyolult, problémás (bizalmas), kényes, vesződséges

átszerel

ige
  • átalakít, megváltoztat, átállít
  • átrak, áttesz

becstelen

melléknév
  • aljas, alávaló, alantas, romlott, züllött, nemtelen (választékos), becsvesztes (régies), galád, gaz, hitvány, silány
  • infámis (régies), erkölcstelen, tisztességtelen, amorális, immorális, inkorrekt, jellemtelen, arzénos (szleng), geci (durva), simlis (szleng), sötét (bizalmas), sumák (szleng), unfrankó (szleng) Sz: akasztottak jobbat is nála (tájnyelvi)
  • szégyenletes, szégyenteljes, megszégyenítő, szégyellni való, gyalázatos, arcpirító, dicstelen, csúfos, lealázó, lealacsonyító, megalázó
  • (tájnyelvi): szemtelen, tolakodó
  • (tájnyelvi): értéktelen, hitvány, ócska
  • (tájnyelvi): idomtalan, otromba
  • utálatos, csúnya

elnyel

ige
  • bekap, lenyel
  • (föld, víz): magába zár, eltemet
  • (sötétség): eltakar, beburkol
  • (hangot): elnyom, túlharsog
  • felszív, abszorbeál (szaknyelvi)
  • (vállalkozás pénzt): felemészt

emeletes

melléknév
  • többszintes
  • (szleng): bődületes, oltári (szleng)

ganéz

ige
  • trágyáz
  • (ganétól) megtisztít, kihányja a ganét, kialmoz
  • kitakarít
  • (állat): ürít, kakál (bizalmas), fosik (durva), szarik (durva)

fellazít, föllazít

ige
  • megbont, felbont, kibont, kiold, megenged (tájnyelvi), felberhel (tájnyelvi), felbözdörget (tájnyelvi)

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

durmol

ige
  • (bizalmas): alszik, húzza a lóbőrt, szunyál (szleng), szundít, szendereg, kummant (tájnyelvi)

elhajt

ige
  • elterel
  • elriaszt, elhesseget, elkerget, elűz, elüldöz, eltávolít, elzavar, eloszlat, elküld
  • (magzatot): kikapar, elcsinál (bizalmas)
  • (szleng): elvisz, ellop, elcsen, elcsór (szleng)
  • (járművön): elmegy, elrobog, eltávozik, elhajtat, eltűz (szleng)

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

élclap

főnév
  • (régies): vicclap

csepegtet, csöpögtet

ige
  • csurgat (bizalmas), cseppent, csöppent, szivárogtat, önt, öntöz, locsol

eljön

főnév
  • ellátogat, elfárad, idejön, elérkezik, megérkezik
  • bekövetkezik, beköszönt, beteljesedik, megvalósul, betelik (tájnyelvi), elkövetkezik, felvirrad (nap)

felkeres, fölkeres

ige
  • meglátogat, beugrik, felugrik, benéz, felnéz, bekukkant, látogatóba megy, vizitbe megy, vizitel (régies), tiszteletét teszi, hazakeres (tájnyelvi)
  • eljár, elzarándokol
  • kikutat, felkutat, megkeres, felhajt, kifürkész, kinyomoz, kikurkász (régies)