bénultság szinonimái

főnév
  • bénaság, mozgásképtelenség, mozgássérülés, mozgáskorlátozottság, bénulás, bénulat (régies), inaszakadtság (régies), erélytelenség, képtelenség, tehetetlenség, fásultság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

penge

főnév
  • él, pilinga (tájnyelvi), vaskó (tájnyelvi)
  • kard, vas, kés, borotva, borotvapenge, zsilett
  • (szleng) (jelzőként): jó, remek, tökéletes, profi (bizalmas), hozzáértő, rátermett, spíler (szleng), menő (szleng), nagymenő (szleng)
  • (szleng) (jelzőként): kemény, fölényes, éles nyelvű, sziklás (szleng)

zúzottkő

főnév
  • zúzalék
  • kavics, sóder, murva, kő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bénultság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

behemót

melléknév, főnév
  • nagy termetű, termetes, megtermett, testes, tagbaszakadt, robusztus, drabális, dromedár, brontes (régies), tenyeres-talpas, nagydarab, jókora, óriási, ormótlan, idomtalan, behemed (tájnyelvi), bosztoróc (tájnyelvi), gebencs (tájnyelvi), mahomet (tájnyelvi), benga (szleng), böhöm (bizalmas), dromi (szleng), melák (bizalmas), lóbaszó (durva)

angyali

melléknév
  • tündéri, jóságos, elragadó, égi, mennyei, éteri, földöntúli

államtanács

főnév
  • tanács
  • díván (régies)

belenyúl

ige
  • belekap, beleér
  • beleavatkozik, közbeavatkozik, közbelép, belekapcáskodik (tájnyelvi)

bolondság

főnév
  • őrültség, őrület, téboly
  • butaság, ostobaság, oktalanság, dőreség, szamárság, hülyeség, marhaság (bizalmas), dili, bolondóra (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, bárgyúság, beszámíthatatlanság, esztelenség, lehetetlenség, hagymáz, képtelenség, abszurdum, bohóság

kiapad

ige
  • elfogy, kifogy, kiszárad (tájnyelvi)
  • kimerül, megszűnik

bosszantó

melléknév
  • terhes, kínos, kellemetlen, zavaró, nyugtalanító, bántó, fülsértő (hang), idegesítő, bőszítő, mérgesítő

cuppan

ige
  • csattan, csettint, loccsan, szotyog (tájnyelvi)

elővigyázatos

melléknév
  • óvatos, figyelmes, éber, előrelátó, körültekintő, meggondolt, megfontolt, gondos, alapos, higgadt, józan

édeskés

melléknév
  • édeses, cukros
  • émelyítő, geil (bizalmas), csömörletes (régies)
  • csöpögős, szirupos
  • mézesmázos, mézes, hízelgő, finomkodó, behízelgő, affektált, negédes, kényeskedő, édeskedvű (tájnyelvi)

beolt

ige
  • beojt, szemez, berak (tájnyelvi), nemesít
  • oltást ad, immunizál (szaknyelvi), vakcinál (idegen)
  • belenevel, belecsepegtet, beleplántál (választékos), beleültet, meggyökereztet (valakiben valamit)

befon

ige
  • összefon, becsavar, besodor, összesodor, csomóba köt
  • belefon
  • körülfon, körülvesz, körülfog
  • behálóz, elcsábít, befűz (bizalmas), megfőz (bizalmas), meghódít, elcsavarja a fejét (valakinek), elbolondít, magába bolondít, megnyer, hálójába ejt, hálójába kerít, rabul ejt, megigéz, elbűvöl, ujja köré csavar
  • (tájnyelvi): befal, megeszik

bíráló II.

főnév
  • kritikus, recenzens (szaknyelvi), műbíráló, műítész (régies), ítész (régies), szakértő, opponens (szaknyelvi), zsűritag

dugaszol

ige
  • bedug, lezár, betöm, tömít, dugacsol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (növényt) ültet, duggat

beszáll

ige
  • berepül, beröppen
  • beül, helyet foglal, felszáll
  • (régies): meghál (valahol), megszáll
  • (valamibe): hozzájárul, betársul, belép, csatlakozik, beugrik

áradozik

ige
  • ömleng, lelkendezik, lelkesedik, olvadozik, magasztal

boci

főnév
  • borjú, kisborjú, bocikó (tájnyelvi)

ebihal

főnév
  • békalárva, békacenk (régies), békafi (régies), békaporonty (tájnyelvi), poronty (tájnyelvi), babaruska (tájnyelvi), ebilóca (tájnyelvi), halcsík (tájnyelvi), kutyahal (tájnyelvi)