csuha szinonimái

főnév
  • kámzsa, ruha, gúnya
  • habitus
  • (régies): szűr, daróc, szokmány (tájnyelvi), zeke (tájnyelvi), dolmány (régies), köntös

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ficánkol, fickándozi

ige
  • ficánkodik (tájnyelvi), ugrándozik, ugrabugrál, szökdel, szökdécsel, igrebugrál (tájnyelvi), izeg-mozog

csaló

melléknév, főnév
  • szélhámos, szemfényvesztő, széltoló (bizalmas), hazug, kalandor, panamista (régies), svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), simlis (szleng), linkóci (bizalmas), gauner (bizalmas), imposztor (régies), falzifikátor (választékos), hochstapler (idegen), sarlatán, szédelgő, kókler (bizalmas), sipista (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csuha szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cseppfolyós

melléknév
  • folyékony, folyós, híg, megolvasztott, olvadó, fluid (idegen), likvid (idegen)

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott

betol

ige
  • benyom, belök, betaszít, betaszigál, becsúsztat, bedöf

bajlódás

főnév
  • vesződés, vesződség, küszködés, törődés, szarakodás (szleng), tökölés (szleng)

csók

főnév
  • puszi (bizalmas), cuppanós (bizalmas), csattanós (bizalmas), puszkó (bizalmas), pusszancs (szleng), smár (szleng), smaci (szleng), csócsi (tájnyelvi), ápolat (régies)
  • puszedli, aprósütemény, habcsók

duhaj

melléknév
  • féktelen, féktelenkedő, mulatozó, garázda, izgága, kötekedő, bakafántos (régies), rakoncátlan, fékeveszett, zabolátlan, hangoskodó, handabandázó, nagyszájú, nagyhangú, szilaj, krakéler (régies)
  • korhely, lump (bizalmas), kicsapongó, tivornyázó

külföldi

melléknév
  • idegen, külhoni, jövevény, bevándorló, immigráns (idegen), külországi, külhonos (régies)
  • idegenszerű

állag

főnév
  • konzisztencia (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): szubsztancia (szaknyelvi)
  • állomány (szaknyelvi)

alakulat

főnév
  • (katonai): egység, kötelék, csapat, csapattest, csapategység, osztag, csoport, legénység
  • képződmény, formáció (szaknyelvi), alakzat, képlet
  • terepalakulat

angyali

melléknév
  • tündéri, jóságos, elragadó, égi, mennyei, éteri, földöntúli

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

elfeledkezik, elfele

ige
  • elfelejt, elfeled
  • megfeledkezik (valamiről)
  • (elfeledkezik magáról): elragadtatja magát, elragadja az indulat, elveszti a fejét

feltár, föltár

ige
  • kinyit, széttár, kitár
  • felszínre hoz, kiás, kitermel
  • felfed, kitakar
  • felnyit, felvág
  • napvilágra hoz, megmutat, megismertet, kifejt, kiderít, felderít, leleplez, bevall, revelál (idegen), fellebbenti a fátylat, fényt derít (valamire), délszínre hoz (régies)

erőmű

főnév
  • erőtelep, centrálé (szaknyelvi), villanytelep
  • (régies): gép, gépezet

csupa

határozószó
  • (jelzőként): merő, tiszta, színtiszta, puszta, egyszerű, egész, egy, tele, mind, igazi, kész, teljes, tökéletes, valóságos, vérbeli, csupádokon (tájnyelvi), csupaadta (tájnyelvi), merőadta (tájnyelvi), sívó (tájnyelvi), tisztádon-tiszta (tájnyelvi)

csellista

főnév
  • gordonkás, csellós

díszterem

főnév
  • aula, címerterem (régies), lovagterem, fogadóterem

érdekel

ige
  • izgat, vonz, érdeklődik (valami iránt), interesszál (idegen), leköt, csurkál (tájnyelvi), felkelti az érdeklődését (valakinek), felkelti a figyelmét (valakinek), hat (valakire)
  • érint, illet, vonatkozik (valakire), tartozik (valakire)

defloráció

főnév
  • elvirágzás
  • megbecstelenítés, megszeplősítés

bojkottál

ige
  • kiközösít, kirekeszt, kizár, elutasít, elszigetel, izolál, mellőz

döglött

melléknév
  • elhullott, kimúlt, esett (tájnyelvi)
  • halott, elpusztult
  • (tájnyelvi): beteges, sínylődő, nyavalygó
  • használhatatlan, bedöglött (bizalmas), befulladt, besült, elromlott

erkölcscsősz

főnév
  • erénycsősz, erkölcsbíró, erkölcsprédikátor