roskadozik szinonimái

ige
  • düledezik, rogyadozik, görnyed, meg-megroggyan, besüpped, beroskad
  • ellankad, kimerül, elerőtlenedik, tönkremegy, elfárad, összerogy, hutyorodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

betörik

ige
  • beszakad, beomlik, kitörik, beroskad, befakad (tájnyelvi)
  • megszelídül, megszokik, megjuhászodik (választékos)

szemelvény

főnév
  • ízelítő, mutatvány, válogatás, részlet, idézet, citátum
  • passzus, szakasz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a roskadozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rendszeres

melléknév
  • szisztematikus, rendszerezett, rendezett, pedáns, rendes, tervszerű, módszeres, tudományos, metodikus (szaknyelvi), következetes
  • periodikus (idegen), ismétlődő
  • állandó, fix, gyakori
  • rendszeresített, szabványozott, reguláris (szaknyelvi), szabványosított, standard

piál

ige
  • (szleng): iszik, iddogál, iszogat, kortyol, tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng)
  • iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik

patronál

ige
  • pártfogol, támogat, segít, felkarol, gyámolít, istápol, oltalmaz, protezsál (bizalmas), a hóna alá nyúl (bizalmas)
  • szponzorál, menedzsel, finanszíroz, futtat

osztódás

főnév
  • hasadás, szaporodás, sokasodás, darabolódás

ring1

ige
  • himbálódzik, ringatódzik, ing, inog, hajladozik, rengedez (régies), hintázik, himbálózik
  • hullámzik
  • (lelkiállapotban): ringatódzik, ringatja magát, leledzik

sokan

határozószó
  • számosan, többen, nagy számmal, nagy számban, tömegesen, tömegével, százával, ezrével

négyzetes

melléknév
  • négyzet alakú, derékszögű, négyszögű, négyszögletű, szögletes
  • kvadratikus (idegen)

nagybirtokos

főnév
  • földesúr, földbirtokos, mágnás, nábob (régies), főnemes, főúr, hűbérúr (régies)
  • arisztokrata

lakat

főnév
  • zár
  • retesz

nőcsábász

főnév
  • szoknyavadász (tréfás), szoknyapecér (bizalmas), nőbolond, kujon (bizalmas), kandúr (bizalmas), kakas (bizalmas), donjuan, szépfiú (bizalmas), nőhódító, kékszakáll (választékos), casanova, csőbányász (tréfás)

spiritusz

főnév
  • szesz, etilalkohol, alkohol, borszesz
  • denaturált szesz
  • (régies): értelem, ész, szellem, szellemesség, elmésség
  • lélek, szellem, tehetség, képesség

szégyell

ige
  • átall, restell, rühell (bizalmas), perhorreszkál (idegen), szemérel (tájnyelvi)
  • húzódozik, derogál (valakinek)
  • (szégyelli magát): szégyenkezik, pironkodik, irul, irul-pirul, majd kisül a szeme

főparancsnok

főnév
  • fővezér, hadvezér, tábornagy

trubadúr

főnév
  • dalnok, énekes, vándorénekes, énekmondó, lovagi költő, dalos

tapogat

ige
  • fogdos, meg-megérint, meg-megfog, meg-megtapint, babirkál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), gögyörész (tájnyelvi), macál (tájnyelvi), mancsol (tájnyelvi), bögyörészik (bizalmas), cicizik (bizalmas), lemeózik (tréfás), taperol (szleng), nyúlkál (szleng), tapizik (szleng), kézimunkázik (szleng), masszíroz (szleng), mértéket vesz (szleng), grejfol (régies)

rossz I.

melléknév
  • egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
  • kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
  • veszteséges, szerencsétlen, káros
  • levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
  • barátságtalan, ellenséges
  • (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
  • ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
  • rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
  • fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
  • összeférhetetlen, kibírhatatlan
  • bántó, sértő
  • vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
  • durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
  • csúnya, rút, rusnya, ocsmány
  • téves, hibás, elhibázott, fals

rend

főnév
  • rendezettség, sorrend, elrendezés
  • alakzat, gléda (régies)
  • menet, folyás, haladás, mód
  • szabály, szabályzat, törvény, fegyelem, diszciplína (idegen), regula (régies)
  • berendezkedés, államforma
  • szerzetesrend, lovagrend, szerzet, apácarend

semmitmondó

melléknév
  • üres, tartalmatlan, jellegtelen, átlagos, kifejezéstelen, sivár, szegény, szürke
  • sablonos, szokványos, konvencionális, elkoptatott, elcsépelt, érdektelen, közhelyszerű, lapos
  • jelentéktelen, hiábavaló, haszontalan, értéktelen

tanácsos

főnév
  • városatya, tanácsnok, szenátor, konziliárius (régies)

ruhafogas

főnév
  • ruhaakasztó, ruhakampó, fogas

pisi

főnév
  • vizelet, kisdolog, pipi (bizalmas), húgy (durva), urina (szaknyelvi), brunya (durva), pisa (durva)

simafenyő

melléknév
  • árbocfenyő, selyemfenyő

tapasz

főnév
  • ragtapasz, sebtapasz, flastrom (régies), emplastrum (szaknyelvi)
  • odaszorít, odanyom
  • sár, vakolat, agyag