elgondolkodik, elgon szinonimái

ige
  • eltűnődik, elmereng, elábrándozik, elmélázik, révedez, eltöpreng, eltépelődik, mérlegel, fontolgat
  • elmerül, elmélyed, gondolatokba merül, meditál, elmogéroz (tájnyelvi)
  • magába száll

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

másképp, másképpen

határozószó
  • máshogyan, másként, más módon, eltérően

jobbulás

főnév
  • javulás, gyógyulás, könnyebbülés, enyhülés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elgondolkodik, elgon szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elad

ige
  • értékesít, árul, áruba bocsát, forgalmaz, piacra dob, piacra visz, pénzre vált, kiárusít, elidegenít, pénzzé tesz, elárusít (választékos), túlad (valamin), elsóz (bizalmas), elsüt, elveszteget, elkótyavetyél, realizál, elablézol (tájnyelvi), ellíferál (tájnyelvi), elpasszol (bizalmas)
  • elárul, besúg, beköp (szleng)

csoszog

ige
  • cammog, slattyog (bizalmas), botorkál, botladozik, húzza a lábát, vánszorog, totyog, bandukol, taslog (tájnyelvi), csötönöz (tájnyelvi), koszorog (tájnyelvi), csosztat (tájnyelvi), csoszrog (tájnyelvi), csöszög (tájnyelvi), sifitel (tájnyelvi), krasnyog (tájnyelvi), csetlik-botlik

csetepaté

főnév
  • összecsapás, harc
  • veszekedés, verekedés, küzdelem, dulakodás, bunyó (szleng), csatározás, csata, perlekedés, affér (bizalmas), nézeteltérés, összeütközés, összetűzés, összeszólalkozás, purparlé (bizalmas), perpatvar, civakodás, lárma, zsivaj, patália, hajcihő (bizalmas), ribillió, petek (régies), balhé (szleng), cirkusz (bizalmas), műsor (bizalmas), ramazúri, hűhó, hirig (szleng), tumultus (régies), meccs, kalabálé (tájnyelvi), kalamácsa (tájnyelvi), karakalla (tájnyelvi), ferkel (tájnyelvi)

borítólap

főnév
  • borító, könyvborító, fedél, fedőlap, burkolat

élénkít

ige
  • frissít, üdít, felpezsdít, megújít, vitalizál, erőt önt (valakibe)
  • serkent, feldob (bizalmas), stimulál, ösztönöz, felvillanyoz, sarkall, felizgat, gerjeszt, megelevenít
  • siettet, szaporáz, fokoz, gyorsít
  • (stílust, előadást): színesít, színez, tarkít

elragadtatás

főnév
  • gyönyörködés, gyönyörűség, lelkesültség, lelkesedés, eksztázis, örömmámor, rajongás, bálványozás, önkívület, őrjöngés, szédület, mámor, szenvedély, enthuziazmus (idegen), eufória, megrészegülés, bűvölet, igézet, lángolás, hév, üdvözültség, túlfűtöttség, örömujjongás, diadalmámor, csodálat, bámulat, odaadás, izzás, egzaltáció (régies), transz

maskara

főnév
  • álarc, maszk, álöltözet, álruha, jelmez, álalak (régies), maskarádé (régies), álca
  • álarcosbál, jelmezbál, maszkabál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): madárijesztő

behoz

ige
  • bejuttat, behord, bevisz, becipel, behurcol, bevonszol, bevontat, beszállít, befuvaroz, becepel (tájnyelvi)
  • bekísér
  • (járványt): behurcol, elterjeszt
  • beszállít, importál
  • (szokást): bevezet, elterjeszt, meghonosít, rendszeresít, meggyökereztet, átültet, átplántál
  • megtérít, visszatérít, visszafizet, kiegyenlít, visszaad
  • helyrehoz, pótol, jóvátesz, ledolgoz, ellensúlyoz

basszus

főnév
  • basszista

belovagol

ige
  • benyargal, bevágtat, beüget, beléptet
  • (lovat): idomít, betör, betanít, dresszíroz, megszelídít

eltántoríthatatlan

melléknév
  • tántoríthatatlan, állhatatos, szilárd, rendületlen, rendíthetetlen, megingathatatlan, rezolút (régies), hajlíthatatlan, hajthatatlan, eltökélt, elszánt, konok

esély

főnév
  • lehetőség, alkalom, sansz (bizalmas), kilátás, perspektíva, ziccer (bizalmas), dobás (szleng)
  • eshetőség, valószínűség

guba2

főnév
  • gubacs
  • bobajka (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, zsozsó (szleng), zsozsetta (szleng), lóvé (szleng), lovetta (szleng), suska (szleng), bagó (szleng), dohány (szleng)

fenőkő

főnév
  • köszörűkő, kaszakő

elhagyott

melléknév
  • elhagyatott, társtalan, magányos, magára hagyott, magára maradt, kitett, lelenc, talált, árva
  • kóbor, bitang, gazdátlan, elárvult, elhanyagolt (állat)
  • lakatlan, néptelen, üres, kihalt, kietlen, puszta, élettelen, uratlan (régies)

éjjeliszekrény

főnév
  • éjszekrény (régies), nahtkasztli (bizalmas), kasztli (bizalmas)

eloldalog

ige
  • elmegy, elsomfordál, elkotródik, elsompolyog, elkullog, odébbáll, elslattyog (bizalmas), eldohol (tájnyelvi), elfarlat (tájnyelvi), elfarkal (tájnyelvi), elkammog (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elsuttyog (tájnyelvi), elküllőfékezik (tájnyelvi)

feltör, föltör

ige
  • széttör, megtör
  • (talajt): felszánt
  • (zárat): felfeszít, kifeszít
  • kidörzsöl, feldörzsöl, felhorzsol, felsebez, felsért, kisebesít
  • előbuggyan, felbuggyan, előtör, feltör, felfakad, előjön, feljön, felbuzog, kilövell, felszökik, felforrik (tájnyelvi)
  • felszakad (választékos), kitör (valakiből)
  • felküzdi magát, beérkezik, befut (bizalmas), előretör, az élre tör, feljön
  • meggazdagodik

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

csúszó-mászó

melléknév
  • szolgalelkű, alázatoskodó, meghunyászkodó, tányérnyaló, talpnyaló, hajbókoló, hízelgő, tömjénező, bókoló, nyalós, nyalizós, gerinctelen, jellemtelen

előre I.

határozószó
  • előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
  • eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)

feneketlen

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen