esély szinonimái

főnév
  • lehetőség, alkalom, sansz (bizalmas), kilátás, perspektíva, ziccer (bizalmas), dobás (szleng)
  • eshetőség, valószínűség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tízperc

főnév
  • szünet, óraköz, óraközi szünet

elbúcsúzik

ige
  • elköszön (valakitől), búcsút vesz (valakitől), búcsút mond (valakinek), búcsút int (valakinek), búcsút rebeg (valakinek), búcsúzik (valakitől), istenhozzádot mond (valakinek), elválik, elválakozik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a esély szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emlékeztető

főnév
  • feljegyzés, jegyzet, memorandum (szaknyelvi), elaborátum (idegen)
  • figyelmeztető, mementó

elesett I.

melléknév
  • erőtlen, gyenge, elgyengült, legyengült, kimerült, megviselt, törődött, ángyorodott (régies)
  • (választékos): szerencsétlen, nyomorult, szegény, szűkölködő, ínséges, nyomorgó

elad

ige
  • értékesít, árul, áruba bocsát, forgalmaz, piacra dob, piacra visz, pénzre vált, kiárusít, elidegenít, pénzzé tesz, elárusít (választékos), túlad (valamin), elsóz (bizalmas), elsüt, elveszteget, elkótyavetyél, realizál, elablézol (tájnyelvi), ellíferál (tájnyelvi), elpasszol (bizalmas)
  • elárul, besúg, beköp (szleng)

daróc

főnév
  • posztó, kendervászon, condra (tájnyelvi)

erjed

ige
  • szeszesedik, fermentálódik (idegen), csiccsed (tájnyelvi), forr, kavarog, megposhad, megromlik, megecetesedik

félbeszakít

ige
  • félbeszakaszt, megszakít, megtör, megállít, közbeszól, beleszól, belevág (bizalmas), megakaszt, közbevet, interrumpál (idegen)
  • szüneteltet, abbahagy, felfüggeszt, szünetet tart, pihenőt tart

mennyiségtan

főnév
  • (régies): számtan, matematika, matek (bizalmas)

buzgalom

főnév
  • buzgóság, buzgólkodás, igyekezet, szorgalom, hév, ügybuzgóság, igyekvés, iparkodás, törekvés, tűz, sürgés-forgás, fáradozás, odaadás, lendület, lobogás, tetterő, felbuzdulás, ambíció, stréberség
  • áhítat

börtön

főnév
  • büntetés-végrehajtási intézet, büntetőintézet, tömlöc (régies), fegyház, fegyintézet, fogház, foghely (régies), fogda, zárka, áristom (régies), kóter (régies), dutyi (bizalmas), sitt (szleng), siti (szleng), karcer (régies), szanatórium (szleng), internátus (szleng), kaszni (bizalmas), josó (tájnyelvi), hűvös (bizalmas)
  • börtönbüntetés, szabadságvesztés, fogság, rabság

cipőtisztító

főnév
  • cipőpucoló, cipőfényesítő

felfoghatatlan, fölf

melléknév
  • átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
  • megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen

férfinadrág

főnév
  • pantalló, hosszúnadrág

hiábavalóság

főnév
  • haszontalanság, fölöslegesség, értéktelenség, jelentéktelenség, hívság (régies), hiúság, meddőség (választékos)
  • szélmalomharc
  • apróság, csekélység, lirumlórum (tájnyelvi), frinc-franc (tájnyelvi), szir-szar (tájnyelvi)

gyanúsított

melléknév
  • terhelt, vádolt

esetlen

melléknév
  • idétlen, félszeg, nehézkes, bumfordi, suta, kétbalkezes, ügyetlen, sete-suta, trampli (durva), csámpás, buszma (tájnyelvi), balkezes, idomtalan, otromba, ormótlan

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

farsang

főnév
  • karnevál, maszkabál (tájnyelvi)
  • mulatság, dínomdánom

grimasz

főnév
  • fintor, arcfintorítás, fintorgás, arcrándítás, maskaraarc (tájnyelvi)

étvágy

főnév
  • gusztus, apetitus (idegen), etyepetye (régies), ehetnék, éh

elfullad

ige
  • (lélegzet) elakad, eláll, bennszorul, elfojtódik, megbicsaklik, akadozik
  • (tűzhely): kialszik, befullad

fejedelem

főnév
  • uralkodó, herceg, princeps (idegen), princ (régies)
  • goszpodár, zsupán, vajda, knyáz, maharadzsa, emír, kán
  • nemzetségfő, törzsfő, vezér

gyalogszerrel

határozószó
  • gyalog, gyalogosan, az apostolok lován (bizalmas), lábbusszal (bizalmas), maga alkalmatosságán