elfog szinonimái

ige
  • megfog, elkap, elcsíp, megcsíp (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), elkapja a gallérját, fülön fog, nyakon csíp, kézre kerít
  • letartóztat, őrizetbe vesz, foglyul ejt, bekísér (régies), rajtaüt, lekapcsol (szleng), lefülel (bizalmas), lesittel (szleng), bebörtönöz
  • megkaparint, elhappol (szleng)
  • (érzés): hatalmába kerít, elővesz, eltölt, megszáll, rátör, elhatalmasodik
  • elfed, eltakar, elhomályosít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gázóra

főnév
  • gázmérő, gázfogyasztásmérő

inspekció

főnév
  • ügyelet, ügyeleti szolgálat (szaknyelvi)
  • szemle, vizsgálat, felügyelet, őrizet, megfigyelés (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ejt

ige
  • hullat, hullajt, pottyant, potyogtat, perget, heppent (tájnyelvi)
  • (vadat): fog, leterít, lelő, lepuffant
  • (foglyot): elfog, megfog, kézre kerít, elcsíp, nyakon csíp, fülön fog, fülön csíp, kaptivál (idegen)
  • (vmilyen helyzetbe): hoz, juttat
  • (hangot): artikulál, kimond, mond, képez, kiad
  • szakít (valakivel), otthagy, elhagy, kiadja az útját, dob (szleng), lekoptat (szleng), lepasszol (szleng) leléptet (bizalmas), megszabadul (valakitől) (valakivel)

csonka

melléknév
  • megcsonkított, csonkolt, csonkult, amputált (szaknyelvi), kacska (tájnyelvi)
  • rokkant, nyomorék, mozgássérült, csonkabonka (tájnyelvi)
  • hiányos, befejezetlen, félbemaradt, tökéletlen, csorba (tájnyelvi)

csepű

főnév
  • kóc, kenderkóc, lenkóc

bombázó I.

főnév
  • bombázógép, bombavető, vadászbombázó, szőnyegbombázó
  • jó csaj (szleng), jó bőr, csinibaba, szexbomba(szleng)

elegy

főnév
  • keverék, vegyület, vegyülék, kotyvalék (pejoratív), egyveleg, mixtúra (régies), ötvözet, kompozíció, kombináció, öntvény (régies)

előzmény

főnév
  • kiindulás, kiindulópont, előtétel, antecedens, alapvetés, alapozás

marok

főnév
  • tenyér, kéz

begöngyöl

ige
  • belegöngyöl, bebugyolál, beburkol, betakar, bepólyál, bepólyáz, becsavar, becsomagol, beteker, körülcsavar, körülteker, bebagyulál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bebongyol (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi), befonolít (tájnyelvi)

bárhonnan

határozószó
  • bármerről, akármerről, akárhonnan, akárhonnét, bárhonnét

beleszeret

ige
  • beleszerelmesedik, szerelmes lesz (valakibe), szerelemre lobban, szerelemre gyúl (választékos), rabul ejti a szívét (valakinek) (választékos), belebolondul, lángra lobban (valaki iránt), belehabarodik, belegabalyodik (bizalmas), belepistul (bizalmas), belegárgyul (bizalmas), beleszédül (bizalmas), szívről esik neki, belezuhan (bizalmas), beleesik (bizalmas), belezúg (bizalmas), belebojtorodik (tájnyelvi), belekozmásodik (tájnyelvi), belebodajkózik (tájnyelvi), belebomlik (tájnyelvi)

elszemtelenedik

ige
  • elorcátlanodik, elpimaszodik, elkanászodik, elkanászosodik Sz: felnyílik a csipája; nyakára nő vkinek; kinyílik a szeme, mint a csipás macskának

érvénytelen

melléknév
  • semmis (szaknyelvi), hatálytalan
  • lejárt, elavult, elévült, érvényét vesztett, tárgytalan

gőzmozdony

főnév
  • gőzös, gőzgép, gőzbika (tájnyelvi), gőzösmasina (tájnyelvi), vasparipa (tájnyelvi), vasbika (tájnyelvi)

felzavar, fölzavar

ige
  • felkavar, felkever, felkorbácsol
  • felkelt, felébreszt, felriaszt, felver, felráz, kiugraszt az ágyból

elfogy

ige
  • kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
  • elkel, gazdára talál
  • (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér

együttműködés

főnév
  • kooperáció, kollaboráció (idegen), összefogás, összedolgozás, szövetkezés, szövetség, társulás, egyesülés, összeműködés (tájnyelvi), összjáték, megegyezés, egyetértés, szinergia (szaknyelvi), közreműködés, hozzájárulás, segítség, támogatás

elnémít

ige
  • belefojtja a szót (valakibe), elhallgattat, letorkol, félbeszakít, lehurrog, befogja a száját (bizalmas), letromfol (bizalmas)
  • (érzést): lecsillapít, elfojt

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

eligazít

ige
  • rendbe tesz, megigazít, elrendez
  • elintéz, elrendez, rendbe hoz, megold, tisztáz, helyrepofoz (bizalmas), intézkedik, helyrehoz, elsimít, eltussol
  • utat mutat, útbaigazít, elirányít, küld

csúf

melléknév
  • csúnya, rút, ronda, rusnya, pocsék, ocsmány
  • torz, eltorzult, idomtalan, formátlan, deformis (idegen, régies)
  • démoni, pokoli, sátáni, ördögi, irtózatos, iszonyatos, groteszk, poronda (tájnyelvi), puruttya (tájnyelvi), csivasz (régies), pranda (tájnyelvi), remonda (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • undorító, kellemetlen, visszatetsző, visszataszító, utálatos, ízléstelen, undok
  • illetlen, erkölcstelen, szemérmetlen, trágár
  • (csúful): szégyenletesen, csúfosan, gyalázatosan
  • felháborítóan

előkerít

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

felvidít, fölvidít

ige
  • felderít, jókedvre derít, jókedvre hangol, megnevettet, felhangol, feldob (bizalmas), felstimmol (bizalmas), felvidámít (régies) Sz: mosolyt csal az arcára