elfecseg szinonimái

ige
  • elmond, elárul, kibeszél, kifecseg, elpletykál, elköp (szleng), elszól, kikotyog (bizalmas), kikottyant (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megtart

ige
  • elbír, megbír
  • megőriz, fenntart, rezervál, megóv, megvéd
  • magában tart, elhallgat, eltitkol
  • teljesít, végrehajt, áll, bevált, betart, alkalmazkodik
  • éltet, életben tart
  • megül, megünnepel, megemlékezik, megrendez
  • megszentel
  • elvégez, véghezvisz
  • (régies): visszatart, feltartóztat, lekötve tart

átlátszó

melléknév
  • áttetsző, fényáteresztő, vékony, kristálytiszta, tiszta, üvegtiszta, vízszerű, vízszínű, fátyolszerű, pókhálószerű, általlátszós (tájnyelvi), transzparens (idegen)
  • világos, fényes
  • leplezetlen, félreérthetetlen, kendőzetlen, egyértelmű, kétségtelen, bizonyos, tagadhatatlan, evidens, nyilvánvaló, magától értetődő, kézzelfogható, szembetűnő, szembeszökő, vitán felül álló, egyenes, nyílt, világos, tiszta
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfecseg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éjjeliőr

főnév
  • bakter, ármas (tájnyelvi), éjjelesi (tájnyelvi), estéző (tájnyelvi), virrasztó (régies)

csombor

főnév
  • borsfű, borsikafű, angolnafű, köszvénymenta (régies, tájnyelvi), putnok (régies, tájnyelvi), poláj (régies, tájnyelvi)

csepereg, csöpörög

ige
  • szemerkél, permetez, szitál, szemereg (tájnyelvi), szemetel, csepellérezik (tájnyelvi), csepétel (tájnyelvi), ficsereg (tájnyelvi), pernyékel (tájnyelvi), pityereg (tájnyelvi), potyorász (tájnyelvi)

bolygó II.

főnév
  • égitest, planéta, glóbusz
  • műhold, szatellit (idegen)

elegendő

melléknév
  • elég, kielégítő, elégséges, kellő, szükséges

elővéd

főnév
  • előőrs, előhad, élgárda, élcsapat, avantgárd (régies), felderítő

markol

ige
  • fog, szorít, tart
  • megmarkol, megragad
  • markolász, maricskál (tájnyelvi), markász (tájnyelvi)

befullad

ige
  • (lövedék): megpuffan
  • (motor): beáll, befektet, bedöglik
  • (tűzhely): kialszik
  • (széna, takarmány, gabona): megfülled, befülled, megdohosodik
  • (bizalmas): (terv, vállalkozás) meghiúsul, csődöt mond, kudarcba fullad, dugába dől, hajótörést szenved, fuccsba megy (bizalmas), befuccsol (bizalmas)

barbakán

főnév
  • kapuerőd, elővédmű, védőmű (szaknyelvi), kapuvédő bástya, őrtorony, kapuelővár

belerúg

ige
  • megrúg, fenéken billent

elszárad

ige
  • megszárad, kiszárad, elfonnyad, lekonyul, elhervad, kisül, kiég, összezsugorodik, összefonnyad, kipusztul, aszik, megrekken (régies), elsínylik (tájnyelvi), elszomorkodik (tájnyelvi)

érthető

melléknév
  • megérthető, felfogható, kézzelfogható, félreérthetetlen, közérthető, belátható, logikus, egyértelmű, megfogható, világos, áttekinthető, tiszta, épkézláb Sz: világos, mint a túlsó sor
  • kivehető, artikulált, tagolt, szabatos

görög2

melléknév, főnév
  • görögországi, hellén (idegen), ógörög
  • görög hitű, görög katolikus, görögkeleti, pravoszláv, óhitű, ortodox
  • (régies): kereskedő, kalmár

felvirágzik, fölvirá

ige
  • fellendül, virágzásnak indul, felvirul

elfogad

ige
  • átvesz, elvállal
  • egyetért, elismer, megvall, magáévá tesz, tudomásul vesz, meghajol vki előtt, beleegyezik, belenyugszik, belemegy (bizalmas), tiszteletben tart, méltányol, tolerál, akceptál, szentesít, engedélyez, jóváhagy, helybenhagy, megszavaz, hozzájárul
  • igazol, nyugtáz

együgyű

melléknév
  • jámbor, naiv, gyermeteg, gyámoltalan, tudatlan, botor, ostoba, balga, bárgyú, gyerekes, oktondi, korlátolt, ütődött, ügyefogyott, mulya, hülye, mamlasz, málé, mafla, bamba, fajankó, tökfilkó, csacsi, süsü (bizalmas), bakó (régies), kukkó (régies), lüdöge (tájnyelvi), gyüre (tájnyelvi), muszmák (tájnyelvi) Sz: nincs ki mind a négy kereke
  • (régies): egyszerű, tanulatlan

elmúlás

főnév
  • megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
  • halál, vég, enyészet (választékos)

felszólamlás, fölszó

főnév
  • előterjesztés, tiltakozás, jogorvoslati kérelem

elhunyt

főnév, melléknév
  • meghalt, halott, megboldogult (választékos), néhai (választékos), megdicsőült, elhalálozott, kiszenvedett, kimúlt

csúcs I.

főnév
  • orom, hegyorom, hegytető, hegycsúcs, tető, bérc, fok, szirt, tetőszirt, ormó (régies), ormózat (régies), csúp (régies)
  • zenit (szaknyelvi), csúcspont, tetőpont, delelő
  • csücsök, csücskő (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi), csucska (tájnyelvi), csucskó (tájnyelvi), orr, hegy, kiszögellés
  • csúcstalálkozó, csúcsértekezlet
  • (bizalmas): csúcsforgalom
  • csúcseredmény, rekord, csúcsteljesítmény

előjön

ige
  • kijön, előbújik, előbukkan, előtűnik, kikel, felbukkan, előkerül, megjelenik, előmerészkedik, kimászik, kikecmereg, kievickél, kijut, kikerül, kilép, előlép
  • (bizalmas): szóba kerül, felmerül, előkerül
  • (régies): előfordul, felmerül, jelentkezik, előadódik, felvetődik
  • (valaki vmivel): előhozakodik, előáll, kirukkol, előrukkol

felvásárol, fölvásár

ige
  • megvesz, megvásárol, összevásárol