érthető szinonimái

melléknév
  • megérthető, felfogható, kézzelfogható, félreérthetetlen, közérthető, belátható, logikus, egyértelmű, megfogható, világos, áttekinthető, tiszta, épkézláb Sz: világos, mint a túlsó sor
  • kivehető, artikulált, tagolt, szabatos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

halmoz

ige
  • összehord, felhalmoz, halomra gyűjt, tezaurál (szaknyelvi), kumulál (idegen)
  • eláraszt (valamivel)
  • tetéz, ont, ömleszt

kiüzen

ige
  • (valakiért, valamiért): behív, behívat, behozat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érthető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

embertömeg

főnév
  • sokaság, sokadalom, néptömeg (régies), emberáradat, massza, csődület, siserehad (bizalmas), sáskahad (pejoratív)

elektromos

melléknév
  • villamos, villanyos (régies), elektrikus (régies), delejes (régies)

éjjeliőr

főnév
  • bakter, ármas (tájnyelvi), éjjelesi (tájnyelvi), estéző (tájnyelvi), virrasztó (régies)

dacoskodik

ige
  • dacol, makacskodik, duzzog, truccol (bizalmas), nyakaskodik, fejeskedik (tájnyelvi), ellenszegül, megbicsakolja magát (tájnyelvi), durcáskodik, engedetlenkedik, megátalkodik, makrancoskodik, torzonkodik (tájnyelvi), berzenkedik, dünnyög, ellenkezik, ellenáll

erdősítés

főnév
  • fásítás, fatelepítés, erdőtelepítés, erdőművelés

fékezhetetlen

melléknév
  • féktelen, zabolázhatatlan, vad, tomboló, eszeveszett, dühödt, bősz, ádáz, szilaj, szertelen, fegyelmezetlen, áradó, túláradó, túlcsorduló, legyőzhetetlen, leküzdhetetlen

menetlevél

főnév
  • útiparancs, fuvarlevél, útilevél, menlevél

burkolat

főnév
  • kövezet, aszfalt, flaszter, makadám
  • burkolás, burok, héj, kéreg, hártya, hüvely, tok, lepel, palást, ponyva, bevonat, huzat, csomagolás, boríték

bődül

ige
  • felbőg, harsog, ordít, bömböl, kiált

cím

főnév
  • verscím, regénycím
  • lakáscím, lakcím, adressz (régies)
  • címzés
  • címzett
  • rang, fokozat, állás, titulus, titula (tájnyelvi)
  • jogcím, jogalap, ürügy, alap
  • (vminek a címén): fejében, gyanánt, képében (régies)

felemelt, fölemelt

melléknév
  • megemelt, drágább, felvert (ár)

fényesít

ige
  • csiszol, fényez, políroz (szaknyelvi), lakkoz, politúroz, (padlót) vikszel, (cipőt) bokszol, (cipőt) kefél, (fémtárgyat) szidoloz, csutakol, dörzsöl, suvikszol (tájnyelvi), glancol (bizalmas), pampucol (tájnyelvi)

hétalvó

főnév
  • álomszuszék, mormota, hétlusta

gyakorlatozik

ige
  • gyakorol, egzecíroz (régies), edz, treníroz

érvénytelenít

ige
  • hatálytalanít, annullál (szaknyelvi), megsemmisít, eltöröl, nullifikál (idegen), invalidál (régies), sztornóz, sztorníroz, áthúz, töröl, visszavon, felbont, fölmond, megszüntet(idegen)

elvonszol

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

fametszet

főnév
  • fametszés, xilográfia (idegen), fanyomat

gördül

ige
  • gurul, hengerkedik, hempereg, átfordul, pörög, görög, perdül, megfordul, elfordul

észrevétlen

melléknév
  • észrevehetetlen, láthatatlan, rejtett, eldugott, álcázott, takart, titkos

elévül

ige
  • hatályát veszti, (határidő) lejár
  • (régies): kiöregszik, elidősül

fedezék

főnév
  • óvóhely, rejtekhely, búvóhely, menedék, menedékhely, lövészárok, sánc, bunker, dekkung (szaknyelvi)

gurít

ige
  • görget, gördít, hengerít, henterget, hengerget, gurgat (tájnyelvi), hemperít (tájnyelvi)
  • (szleng): hazudik, füllent, tódít, etet (szleng), hamukál (szleng), hantál (szleng), hantázik (szleng), linkel (szleng), lódít
  • (szleng): udvarol