elered szinonimái

ige
  • kicsordul, csepereg, szemerkél, megered
  • (régies): elindul, útnak indul, útnak ered

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fölényes

melléknév
  • döntő, meghatározó, jelentős, lehengerlő, elsöprő, átütő, ragyogó, biztos, óriási
  • kihívó, hetyke, prepotens, rátarti, parancsoló, basáskodó, fennhéjázó, fennsőbbséges, pöffeszkedő, pökhendi, arrogáns, öntelt, beképzelt, felfuvalkodott, vállveregető, lekicsinylő, lenéző, leereszkedő, lekezelő, felvágó, hetyenpetty (tájnyelvi), hickivicki (tájnyelvi)

fuvallat

főnév
  • szellő, fuvalom (régies), léghuzam, légfolyam, légáramlat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elered szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egypár

számnév
  • pár, néhány, egynéhány, egy-kettő

csipked

ige
  • csipdes, szaggat, csipdel (tájnyelvi), csiped (tájnyelvi), csiribel (tájnyelvi)
  • csipeget, eszeget, szemelget, csiperész (tájnyelvi)
  • bosszant, ingerel, csúfol, gúnyol, ugrat, piszkál, pikíroz (régies), szurkál, heccel, húz (bizalmas), csipkelődik, évődik, csúfolódik, gúnyolódik, ingerkedik, piszkálódik, kötekedik

csavargó II.

főnév
  • vándor, tekergő, vagabund (régies), vagabundus (régies), országfutó (régies), hobó (szleng), bitang, flaszterkoptató (bizalmas), sehonnai, jöttment, naplopó, hajléktalan, csőlakó, csövező, csöves (szleng), csövi (szleng), utcagyerek, utcakölyök, lóti-futi (tájnyelvi), falukolonca (tájnyelvi), faluseprője, lőcsöngörcs (tájnyelvi)

bohó

melléknév
  • bohókás, bolondos, csapongó, csacska, csintalan, játékos, játszi, mókás, tréfás, pajkos, ugribugri, bolyhó (tájnyelvi), bolyókás (tájnyelvi), golyhó (régies), gyermeteg

elbolondít

ige
  • bebolondít, rászed, beugrat, megcsal, becsap, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, félrevezet, megtéveszt
  • elcsal, elcsábít
  • magába bolondít, befűz (szleng), meghódít, elszédít, elcsavarja a fejét, behálóz, ujja köré csavar

élőlény

főnév
  • teremtmény, ember, állat, növény, kreatúra (pejoratív), lény, pára

mályva

főnév
  • mályvarózsa, istenkenyere (tájnyelvi), papsajt, béresrózsa (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): muskátli

becsavar

ige
  • belecsavar, belecsavaroz, becsavaroz, besrófol, belesrófol
  • (hajat): felcsavar, beteker, felteker, berak
  • begöngyöl, belegöngyöl, belegöngyölget, betakar, betakargat, beburkol, bebugyolál, becsomagol, bepólyál, bebagyulál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi)
  • befásliz, bekötöz

balsors

főnév
  • balvégzet (régies), vaksors (régies), balcsillag (régies), balszerencse, fátum

beleért

ige
  • hozzáért, odaért, belegondol, hozzágondol, beleszámít, beleszámol, belesorol, belefoglal, belevesz, implikál (szaknyelvi)(valamitől)

elrendezés

főnév
  • rendberakás, rendbetevés, helyretevés, megigazítás
  • csoportosítás, átcsoportosítás, osztályozás, rangsorolás
  • (ügyé): elsimítás, tisztázás, megoldás, elintézés, egybehangolás, egyeztetés
  • tagozás, felépítés, alakzat, kompozíció, megszerkesztés, szerkezet, struktúra, beosztás

erkölcscsősz

főnév
  • erénycsősz, erkölcsbíró, erkölcsprédikátor

gondolkodó, gondolko I.

melléknév
  • töprengő, elmélkedő, számító, tervező, eszméletes (tájnyelvi), tűnődő, mélázó
  • intelligens, megfontolt, meggondolt, okos, logikus, értelmes, öntudatos

felterjeszt, fölterj

ige
  • felküld, beterjeszt, előterjeszt, javasol, javall

élesedik

ige
  • éleződik, fokozódik, erősödik, durvul

egyfelől

határozószó
  • egyik irányból, egy irányból
  • egyrészt, egyoldalúlag

ellenszenv

főnév
  • antipátia, averzió (választékos), idegenkedés, ellenérzés, visszatetszés (választékos), borzadás, utálat, undor, gyűlölet, irtózás, elutasítás

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

elgyötör

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

elnyír

ige
  • elmetsz, elvág, elnyes
  • (szleng): elbuktat, megbuktat

feltalál, föltalál

ige
  • felfedez, kitalál, kieszel, kiagyal, kigondol, kimódol
  • (régies): megtalál, rátalál, fellel, rálel, meglel, ráakad, rábukkan, előtalál (tájnyelvi)