feltalál, föltalál szinonimái

ige
  • felfedez, kitalál, kieszel, kiagyal, kigondol, kimódol
  • (régies): megtalál, rátalál, fellel, rálel, meglel, ráakad, rábukkan, előtalál (tájnyelvi)

feltálal, föltálal szinonimái

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

toboroz

ige
  • soroz, verbuvál (régies), újoncoz (régies), rekrutál (régies)
  • összegyűjt, gyűjt, szed, összeszed, szervez

abszolút I.

melléknév
  • teljes, tökéletes, százszázalékos, hiánytalan, örök érvényű (igazság), fenntartás nélküli (bizalom)
  • korlátlan, abszolutisztikus, egyeduralmi, önkényes, önkényúri, önkényuralmi, önhatalmú, feltétlen, korlátozatlan, totális
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feltalál, föltalál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

emse

főnév
  • nőstény disznó, anyadisznó, koca, eme (tájnyelvi), emedisznó (tájnyelvi), magló (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi)

eltol

ige
  • elmozdít, ellök, eltaszít, elnyom, félretol, elgördít
  • elhalaszt, (határidőt) kitol, elodáz, elnapol
  • (bizalmas): elhibáz, elront, elvét, elügyetlenkedik, elfuserál (bizalmas), elpuskáz (bizalmas), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

elemel

ige
  • félretesz, levesz, áttesz, átemel
  • eltulajdonít, elvesz, elszed, ellop, elcsen, eloroz, elcsór (szleng), megfúj (szleng), megcsap (bizalmas), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), elcsakliz (bizalmas), elköt, elhappol (szleng)

felpaprikáz

ige
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

forgatókönyv

főnév
  • szövegkönyv, szcenárium (szaknyelvi)

névelő

főnév
  • artikulus (szaknyelvi), előszócska (régies)

derűlátás

főnév
  • bizakodás, optimizmus, jókedv, vidámság, elevenség, öröm

csücsök

főnév
  • vég, végződés, csúcs, csúp (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi)
  • sarok, szöglet, zug, zugoly (tájnyelvi)

anyaország

főnév
  • anyaállam

dosszié

főnév
  • iratgyűjtő, iratrendező, mappa, tok, irattartó, írómappa, levélrendező, levélgyűjtő, aktarendező, irattáska
  • aktacsomó, iratcsomó

főz

ige
  • párol, puhít, abál, köveszt (tájnyelvi)
  • szakácskodik, főzőcskézik, kotyvaszt (pejoratív), buktatárkodik (tájnyelvi), korficol (tájnyelvi)
  • kifőz, fertőtlenít, megtisztít, desztillál
  • kivon, előállít (szeszt)
  • (titokban): tervez, forral, kiagyal, kimódol, szándékában áll
  • kér, kérlel, udvarol, fűz (bizalmas)
  • rábeszél, puhít, győzköd, gyúr (bizalmas)

görög2

melléknév, főnév
  • görögországi, hellén (idegen), ógörög
  • görög hitű, görög katolikus, görögkeleti, pravoszláv, óhitű, ortodox
  • (régies): kereskedő, kalmár

iskolázatlan

melléknév
  • tanulatlan, képzetlen, analfabéta, írástudatlan
  • gyakorlatlan, tapasztalatlan, pallérozatlan, tudatlan, műveletlen, kulturálatlan, üresfejű, faragatlan, közönséges, primitív, tuskó (bizalmas)

helyiség

főnév
  • terem, szoba, hely

feltartóztathatatlan

melléknév
  • elkerülhetetlen, szükségszerű, sorsszerű, elháríthatatlan, visszatarthatatlan, fékezhetetlen, elsöprő, megakadályozhatatlan, visszafordíthatatlan, ellenállhatatlan

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

flaszter

főnév
  • (bizalmas): útburkolat, járda, utcakövezet, kövezet, burkolat, aszfalt, makadám (szaknyelvi)

háziasít

ige
  • domesztikál, megszelídít, befog, betör

fennállás

főnév
  • létezés, megléte (valaminek), létel (régies), fennmaradás, érvényesség, hatályosság

ér2

főnév
  • véredény, aorta (szaknyelvi), véna
  • patak, patakocska, csermely, csergeteg (régies), semlyék (régies), folyadék (régies), folyás (régies)
  • telér
  • rajzolat, erezet, minta, mintázat

fojtó

melléknév
  • fojtogató, fullasztó, nehéz, fülledt, dohos, szellőzetlen, dögletes, bűzös, romlott (levegő), poshadt
  • párás, ködös, páradús
  • nyomasztó, terhes, szorító

helyenként

határozószó
  • néhol, hellyel-közzel, itt-ott, imitt-amott, elvétve