elgyötör szinonimái

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bögre

főnév
  • csupor, csésze, findzsa (tájnyelvi), szilke, fazék, bögörcse (tájnyelvi), korsócska (régies)
  • (szleng): vagina (szaknyelvi), hüvely
  • lány

üzlet

főnév
  • üzlethelyiség, kereskedés, árusítóhely, bolt, áruda (régies), bazár, magazin (régies), butik
  • adásvétel, ügylet, vásár, vétel, negócium (régies), business (idegen), seft (bizalmas), műszorgalom (régies), buli (bizalmas), tranzakció
  • (szleng): haszon, nyereség, profit
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elgyötör szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eladósodik

ige
  • tartozik (valakinek), adósságba veri magát, túlköltekezik, leég (szleng) Sz: nyakig úszik az adósságban; teste-lelke zálogban van

csőcselék

főnév
  • csürhe, gyülevész had, népség, gaznép (régies), söpredék, a szemetje, bagázs (bizalmas), banda, horda, málhacsapat, falka, szecskevész (tájnyelvi), csajvadék (tájnyelvi), celecula (tájnyelvi), cühőpühő (tájnyelvi), mob (idegen), plebs (pejoratív), canaille (idegen), gyűde (régies)

csevej

főnév
  • csevegés, társalgás, beszélgetés, szóváltás, fecsegés, locsogás, terefere, eszmecsere, pletykálkodás, diskurálás, elmefuttatás, pusmogás, szájjártatás, letyepetye (bizalmas), latyapaty (tájnyelvi), csacsogás, gágogás, gagyogás, konverzáció (régies), purparlé (régies), traccs (bizalmas), triccs-traccs (bizalmas), dumaparti (szleng), plausch (idegen), kaszinózás, csicserkélés (tájnyelvi), csiripolás (tájnyelvi), csáfor (tájnyelvi), csevet (tájnyelvi)

borogat

ige
  • jegel, hűsít, priznicel
  • (edényeket): leborít, felfordít, lefordít, lefordítgat, borítgat, döntöget, borongat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felborít, feldönt, feldöntöget

elered

ige
  • kicsordul, csepereg, szemerkél, megered
  • (régies): elindul, útnak indul, útnak ered

elrejtőzik

ige
  • elbújik, megbújik, meglapul, meghúzódik, meghúzza magát, dekkol (szleng), ellappan (tájnyelvi), ellappang (tájnyelvi), lappang

más-más

névmás
  • különböző, különféle, heterogén, többfajta, többféle, különb-különb (régies)

behűt

ige
  • lehűt, jegel, bejegel, jégre tesz, befrissel (tájnyelvi)

bátorkodik

ige
  • mer, merészel, merészkedik, veszi magának a bátorságot
  • (tájnyelvi): bizakodik

belső I.

melléknév
  • benső, benti, bel-, intern (idegen)
  • titkos, rejtett, eldugott, lelki
  • bensőséges, bizalmas, kebelbeli, meghitt, mély, magán-, személyes, saját, privát, szubjektív, intim, konfidenciális (régies)

eltaszít

ige
  • ellök, félrelök, ellódít, eltol, eltávolít, eltaszigál (tájnyelvi)
  • kivet, kitaszít, megtagad, elkerget, elküld, repudiál (régies)

esés

főnév
  • leesés, elesés, lebukás, bukás, zuhanás, hullás, potyogás, elvágódás
  • hanyatlás
  • szintkülönbség, lejtés
  • csökkenés, kisebbedés

gukker

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

fénycsóva

főnév
  • fénykéve (választékos), fénynyaláb, sugárkéve, sugárnyaláb, fénypászta, fénypászma (tájnyelvi), fénysáv, fénycsík, fénysugár

elhajló

melléknév
  • eltérő, széttartó, divergens (szaknyelvi), elágazó
  • ferde, dőlt, rézsútos, srég (bizalmas)

éjszakai

melléknév
  • éjjeli, éji (választékos)

elomlik

ige
  • szétomlik, szétmállik
  • (régies): összeesik, összerogy, összeroskad

feltűr, föltűr

ige
  • felhajt, visszahajt, felgyűr, felgyürköl (tájnyelvi)

elkanyarodik

ige
  • letér, elfordul, eltávolodik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (gondolatmenet): csapong, eltér, elkalandozik

csutakol

ige
  • lecsutakol, dörzsöl, dörgöl, vakar, súrol, csiszol, horzsol, tisztít, tisztogat, mos, pucol (bizalmas), fényesít

előrehalad

ige
  • előremegy, előrelép, előrejut, előretör, előrenyomul, előbbre jut
  • (idő): múlik, telik, szalad
  • fejlődik, boldogul, érvényesül

fennállás

főnév
  • létezés, megléte (valaminek), létel (régies), fennmaradás, érvényesség, hatályosság