malőr szinonimái

főnév
  • (bizalmas): baj, kellemetlenség, szerencsétlenség, baleset, pech (bizalmas), melléfogás, baklövés, galiba, gikszer (bizalmas), blamázs, gubanc (szleng), kalamitás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vágó I.

melléknév
  • metsző, éles

logarléc

főnév
  • számolóléc, léc, tolóka, logarlőcs (tréfás)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a malőr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

licitál

ige
  • árverez
  • ráígér, felülígér, többet ígér
  • bemond

köztudomású

melléknév
  • ismeretes, ismert, tudvalevő, közismert, köztudott, publikus

kötelességtudás

főnév
  • kötelességérzet, felelősség

kirobban

ige
  • felrobban, szétrobban, levegőbe repül, explodál
  • előtör, kitör, felszínre tör
  • (háború) kitör
  • felzúg, felharsan, felmorajlik
  • indulatba jön, dühbe gurul, haragra gerjed
  • kitudódik, kipattan

maga II.

határozószó
  • magában, önmagában, önmagára, magára, egyedül, egyes-egyedül, egymaga, egymagában, magányosan, egy szál maga, önnönmaga

meghasad

ige
  • elreped, végigreped, megreped, (jég) rian, megroppan, összeroppan, kettéhasad, kettéreped, beszakad, kirüffen (tájnyelvi), kirüfög (tájnyelvi), megreppen (tájnyelvi), elválik, kettéválik, szétszakad
  • (szív): belesajdul, összetörik, megszakad

vazallus

főnév
  • hűbéres, alattvaló, jobbágy
  • csatlós, fegyverhordozó, testőr

keletkezés

főnév
  • kialakulás, képződés, származás, születés, genezis (idegen), létrejötte (valaminek)

karima

főnév
  • szegély, perem, keret, párkány, káva
  • szél, kerület

gondolat

főnév
  • vélekedés, vélemény, felfogás, hit, nézet
  • elgondolás, szándék, terv, ötlet, koncepció
  • ítélet
  • idea, eszme, teória
  • elképzelés, feltevés, meglátás
  • gondolkodás
  • hajszál, paraszthajszál

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

megkopaszodik

ige
  • lekopaszodik, lecsupaszodik, elkoppad (régies), megkopad (tájnyelvi)

mellett

névutó
  • közelében, környékén, szomszédságában
  • együtt, kíséretében, közepette
  • mentén, oldalán(valamitől, valakitől)
  • kívül (valamin)
  • képest (valamihez)
  • ellenére

bízik

ige
  • bizakodik, hisz, megbízik, remél, reménykedik, biztosra vesz, meg van győződve (valamiről), bizalommal viseltetik, bizodalmazik (régies), bizalmát veti (valamibe), épít (valamire), nem veszti el csüggedését (tréfás)

összemegy

ige
  • (ruha): kisebbedik, zsugorodik, összehúzódik, szűkül, összeugrik
  • aszik, összeesik, összetöpörödik, megrökönyödik (tájnyelvi)
  • kocsonyásodik
  • (tej): megsavanyodik, megtúrósodik
  • megalszik
  • összeütközik, összefut, összeszalad, összekoccan, karambolozik, összecsattan

nevező

főnév
  • osztó, denominator (szaknyelvi)
  • jelentkező, induló, pályázó, versenyző

mamusz

főnév
  • papucs, házicipő, tutyi (tájnyelvi)

levente

főnév
  • vitéz, lovag, harcos, dalia, bajnok, bajvívó, hős, katona, honvéd, hadfi (régies), harcfi (régies), szálember (régies)

megdöbben

ige
  • meghökken, meglepődik, megriad, megijed, megrendül, elhűl, ledöbben (szleng), elképed, megrökönyödik, megütközik, visszahőköl, megdermed, konsternálódik (idegen), megzöbben (tájnyelvi), lepadlózik (szleng), lebabázik (szleng), paff lesz (bizalmas), berosál (szleng), kikattan (szleng)

nemi

melléknév
  • szexuális
  • érzéki, buja, testi, szerelmi
  • erotikus, erogén (idegen)

máskor

határozószó
  • más alkalommal, másszor (tájnyelvi), egyébkor
  • egyébként

kulcsfontosságú

melléknév
  • alapvető, döntő, lényeges, kardinális, sarkalatos, létfontosságú

megfertőz

ige
  • elfertőz, ráragaszt, inficiál (szaknyelvi), kontaminál (szaknyelvi)
  • megmérgez, megmételyez
  • megront, bemocskol, megveszteget (régies), beszennyez
  • rossz példát mutat, rossz útra vezet

nevelkedik

ige
  • növekedik, felnő, fejlődik
  • tanul, művelődik, kulturálódik