élemedett szinonimái

melléknév
  • idős, koros, öreg, agg, vén, éltes (választékos), ősz, meglett korú, tisztes korú, matuzsálemi korú, hajlott korú

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bűvös

melléknév
  • igéző, boszorkányos, varázslatos, varázsos, varázserejű, mágikus, csodával határos, hipnotikus, delejes (régies), magnetikus (régies), ördöngös
  • csodálatos, lenyűgöző, elbűvölő, bűbájos, vonzó, imádatra méltó, elragadó, bájos, kellemes

körömfeketényi

melléknév
  • kevés, apró, kicsi, körömnyi, szemernyi, parányi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a élemedett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egykedvű

melléknév
  • nyugodt, csendes, közömbös, közönyös, szenvedélytelen, szenvtelen, részvétlen, kedvetlen, érzéketlen, zárkózott, halvérű, tompa, eltompult, levert, fásult, kelletlen, érdektelen, magaunt, unott, nemtörődöm, tunya, renyhe, tétlen, erőtlen, lagymatag, fád, flegmatikus, sztoikus, apatikus, indolens (idegen), blazírt, limfatikus (idegen), letargikus, rezignált Sz: se hús, se hal; se hideg, se meleg; káposztalé folyik az ereiben; tej folyik az ereiben

csínján

határozószó
  • vigyázva, kíméletesen, óvatosan, elővigyázatosan, körültekintően, körültekintéssel, szőrmentében (bizalmas), szőrmentén (bizalmas)
  • mértéktartóan, mértékletesen, módjával

csatlakozás

főnév
  • belépés, szegődés, társulás, kapcsolódás, állás (valakibe), pártolás (valahova)
  • hozzájárulás, beleegyezés, egyetértés, jóváhagyás, helyeslés, megerősítés
  • összeköttetés, kapcsolat, átszállás

bódult

melléknév
  • kábult, kótyagos, öntudatlan, mámoros, szédült, zsibbadt (szleng)
  • (régies): zavart, bomlott, bomlott elméjű

elbánik

ige
  • kibabrál (valakivel) (bizalmas), kicsinál (valakit) (szleng), megtáncoltat, leszámol, elintéz, kitol (valakivel), kifog (valakin), helybenhagy, befűt (valakinek), betesz (valakinek), adjusztál (tájnyelvi), kipitykéz (tájnyelvi), kiszúr (bizalmas) Sz: ellátja a baját; elintézi a baját; ellátja a dolgát (régies); elveri rajta a port; elhúzza a nótáját; ráhúzza a vizes lepedőt; megtanítja kesztyűbe dudálni
  • megbirkózik, legyűr, megold, elintéz, végére jár (valaminek)

előkapar

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

malackodik

ige
  • maszatol, pancsol, pacsálkodik (tájnyelvi)
  • disznólkodik, illetlenkedik, trágárkodik, szemérmetlenkedik

bebeszél

ige
  • elhitet, bemesél, bemagyaráz, bedumál (szleng), bead (szleng)

balettszoknya

főnév
  • tüllszoknya, tüszi (szaknyelvi), tütü (szaknyelvi)

belead

ige
  • beletesz, belevegyít, elvegyít, belekever, hozzáad, hozzátesz
  • (erőt, energiát): ráfordít (valamire), beleöl, rááldoz, befektet

elpusztít

ige
  • tönkretesz, megsemmisít, feldúl, lerombol, romba dönt, összerombol, szétzúz, összezúz, letarol, eltöröl, leradíroz
  • megöl, leöl, meggyilkol, legyilkol, lemészárol, lekaszabol
  • (ételt): befal, felfal, behabzsol, bekebelez, felél, megeszik

érettségi

főnév
  • érettségi vizsga, matúra (régies)

gombol

ige
  • átbújtat, begombol
  • összekapcsol

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

élenjáró

melléknév
  • élvonalbeli, vezető, haladó, progresszív (szaknyelvi), úttörő

egyetem

főnév
  • főiskola, univerzitás (régies), akadémia
  • (régies): közösség
  • (régies): mindenség, világmindenség, világ, világegyetem, univerzum

ellenkező

melléknév
  • ellentmondó, szembeszálló, szembenálló, szembehelyezkedő, vitázó, berzenkedő (tájnyelvi), akaratos, dacos, nyakas, vonakodó, elutasító, renitens (választékos), antagonisztikus
  • antonimikus (szaknyelvi)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentétes, ellentett, különböző, kontrárius (idegen)
  • szemközti, túlsó, átellenes

félreállít

ige
  • félretesz, sarokba tesz, szögre akaszt
  • levált, mellőz, kitesz, meneszt, kirúg (bizalmas), kivág, kiszorít, kitúr, kisemmiz, talonba rak (bizalmas), skartba tesz (bizalmas), hidegre tesz (bizalmas)

elfúl

ige
  • (választékos): elfullad, bennreked, elakad

csomagolópapír

főnév
  • csomagolóanyag, csomagoló, borítópapír, borító

elnémít

ige
  • belefojtja a szót (valakibe), elhallgattat, letorkol, félbeszakít, lehurrog, befogja a száját (bizalmas), letromfol (bizalmas)
  • (érzést): lecsillapít, elfojt

felszerelés, fölszer

főnév
  • ellátás
  • kellékek, eszközök, hozzávalók, tartozékok, berendezés, málha, poggyász, felkészület (tájnyelvi), ájriktum (tájnyelvi), cajg (tájnyelvi), adjusztírung (tájnyelvi), stafírung (tájnyelvi)