felszámít, fölszámít szinonimái

ige
  • felszámol, felvesz (tételt), megterhel (valakit), ráterhel, számításba tesz (régies), számításba hoz (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

monopolkapitalizmus

főnév
  • imperializmus, gazdasági imperializmus

városi II.

főnév
  • városlakó, polgár, polgárember
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felszámít, fölszámít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfortyan, fölforty

ige
  • feldühödik, felmérgesedik, felháborodik, kifakad, felhördül, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felindul, haragra gyúl, kirobban, felpaprikázódik, begerjed (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), begurul (szleng), elveszti a türelmét, dühbe gurul, fölindul, indulatba jön, zabos lesz (szleng), felforr az agyvize (szleng), elborul az agya (szleng), kimegy a fázis (szleng), duzmad (tájnyelvi), buszámodik (tájnyelvi), feltorpan (tájnyelvi), felruccanik (tájnyelvi), nekimérgesedik (régies)

émelyítő

melléknév
  • émelygős, érzelgős, émelyes (tájnyelvi), csömörletes (régies), édeskés, mézesmázos, szirupos, geil (bizalmas)

eltávozás

főnév
  • elmenés, elmenetel, elutazás, kimenő
  • elhalálozás, elmúlás (választékos), elköltözés (választékos)

eléget

ige
  • elhamvaszt, fölemészt, megemészt, elperzsel (régies), ellobbant (régies), felkojtol (tájnyelvi), felgyújt, lángra lobbant, eltüzel
  • odaéget, megéget, odakozmásít, elszenesít

felold, fölold

ige
  • elkever, szétoszlat, feloszlat, felráz
  • (köteléket): kibont, kibogoz, meglazít
  • megszabadít, eloldoz
  • hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, annullál (szaknyelvi)
  • mentesít, felment, feloldoz, abszolvál
  • (ellentétet) megszüntet, kiegyenlít
  • dekódol (szaknyelvi), átír, megfejt

fontos

melléknév
  • alapvető, elemi, jelentős, jelentékeny, jelentőségteljes, lényeges, lényegbevágó, lényegi, meghatározó, hangsúlyos, nyomatékos, nagy fontosságú, létfontosságú, főbenjáró, nagymérvű, nagysúlyú, számba veendő, mértékadó, mérvadó, döntő, sokatmondó, kiemelkedő, kimagasló, elsődleges, nagy horderejű, figyelemre méltó, említésre méltó, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szükséges, életbe vágó
  • számottevő, nagy, komoly, súlyos, nyomós Sz: nagy súllyal esik latba; sokat nyom a latban
  • híres, előkelő, rangos, kitűnő, közismert, tekintélyes, befolyásos, nevezetes, neves, hírneves, illusztris
  • (régies): fontoskodó, nagyképű

népszerűség

főnév
  • közkedveltség, felkapottság, reflektorfény, közismertség, popularitás (idegen), közszeretet (választékos)

denevér

főnév
  • bőregér (tájnyelvi), bőrmadár (tájnyelvi), szárnyasegér (tájnyelvi), ciciegér (tájnyelvi), estilapatyika (tájnyelvi), tündelevény (régies), tendenevér (régies), tündevény (régies), púpdenevér (régies)

csuklik2

ige
  • (valakibe): roskad, hanyatlik, rogy, görbed, kificamodik, nyaklik (tájnyelvi), cibaklik (tájnyelvi), nyagdul (tájnyelvi)

angolna

főnév
  • kígyóhal (régies)

dóm

főnév
  • székesegyház, katedrális, bazilika
  • (szaknyelvi): kupolaboltozat, sisakfedél

föléje

határozószó
  • fölé, fölébe, rá, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

gömböc

főnév
  • disznósajt, disznófősajt (tájnyelvi), pucor (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi)
  • hurka, préshurka (tájnyelvi)
  • disznóhólyag
  • (jelzőként): dundi, köpcös, kövér, testes, korpulens (idegen)

irodaház

főnév
  • irodaépület

hektikás

melléknév
  • tüdőbajos, köhögős, sorvadásos (tájnyelvi)

felszerelés, fölszer

főnév
  • ellátás
  • kellékek, eszközök, hozzávalók, tartozékok, berendezés, málha, poggyász, felkészület (tájnyelvi), ájriktum (tájnyelvi), cajg (tájnyelvi), adjusztírung (tájnyelvi), stafírung (tájnyelvi)

felértékel, fölérték

ige
  • felbecsül, felmér, megbecsül
  • leltároz
  • feljavít (értéket), revalvál (idegen), valorizál (idegen)
  • magasztal, dicsér, dicsőít, túlértékel

fitos

melléknév
  • pisze, turcsi, turpis (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), fitris (tájnyelvi), felhajlott (régies), horgadt (régies)

hazakísér

ige
  • hazavezet, hazakezel (tájnyelvi), hazaduvaszt (tájnyelvi), hazakísért (tájnyelvi)

felvirágoztat, fölvi

ige
  • fellendít, fejlődésnek indít, előrevisz, fejleszt

epilepszia

főnév
  • nyavalyatörés, nehézkór (régies), nyavalyakórság, eskór (régies), nehéznyavalya (tájnyelvi), nehézség (tájnyelvi)

foglaltatik

ige
  • (valamiben): szerepel, írva van

hegyén-hátán

határozószó
  • zsúfoltan, összevissza, rendetlenül, egymáson