tessék-lássék I. szinonimái
határozószó
- kelletlenül, kedvetlenül, ímmel-ámmal, nyűglődve, vonakodva, lustán, nagy nehezen, húzódozva, nyámmogva (régies), úgy-ahogy, nagyjából, tél-túl (tájnyelvi), felületesen, slendriánul
tessék-lássék II. szinonimái
melléknév
- hanyag, hányaveti, figyelmetlen, gondatlan, nemtörődöm, trehány, felületes
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
sehonnai
melléknév
- hazátlan, földönfutó, ágrólszakadt, jöttment, bitang (tájnyelvi), vízhajtotta (régies)
- senkiházi, semmirekellő, mihaszna, haszontalan, csavargó
fekvőhely
főnév
- ágy, fekhely, hálóhely, alvóhely, nyughely, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
- alom, tanya, vacok
tejes I.
melléknév
- gyenge, zsenge, szopós (malac)
- omlós, omló, porhanyós, foszlós, lágy, puha, kocsonyaszerű (malachús)
szétszakad
ige
- elszakad, darabokra szakad, széthasad, széjjelhasad, szétreped, széjjelreped, kettéreped
szemtelenkedik
ige
- arcátlankodik, orcátlankodik, pimaszkodik, felesel, pofátlankodik, hetykélkedik
- tolakodik Sz: felköti a pofabocskort
sógor
főnév
- süv (régies), rér (régies)
- (bizalmas): barát, cimbora, pajtás, koma (tájnyelvi), atyafi (tájnyelvi), földi (tájnyelvi)
- (bizalmas): osztrák, ausztriai
tréfálkozás
főnév
- bolondozás, komédiázás, humorizálás, bohóckodás, viccelődés, mókázás, elménckedés (régies), élcelődés, mulattatás, nevettetés, szórakoztatás, szellemeskedés
munkálkodás
főnév
- tevékenykedés, ténykedés, működés, aktivitás, negotium (idegen), serénykedés, szorgoskodás, sürgés-forgás, dolgolódás (régies), fáradozás
- igyekezet, vesződés
ribillió
főnév
- zaj, lárma, hangzavar, hangoskodás, kiabálás, zsivaj, ricsaj, zenebona, rumli (bizalmas), muri, ramazúri, csatara (tájnyelvi)
- zűrzavar, zrí, felfordulás, csetepaté, fejetlenség, rendetlenség, káosz, összevisszaság, hajütő, hepaj, kavarodás, bolondokháza (bizalmas), kupleráj (pejoratív), anarchia
- felkelés, felzúdulás, zendülés, lázadás, pártütés
túlzás
főnév
- nagyotmondás, hencegés
- mértéktelenség, szertelenség, extravagancia (idegen), extremitás (idegen)
- véglet
- nagyítás, hiperbola (idegen)
- szuperlatívusz (idegen)
üszög
főnév
- (gabonafélén): ragya
- (tájnyelvi): üszkösödés, üszök, gangréna (idegen)
- (régies): parázs, hamu
ítélkezik
ige
- ítél, bíráskodik, törvénykezik, ítéletet hoz, igazságot szolgáltat, törvényt ül, igazságot tesz, törvényt lát (régies)
- ítéletet mond, véleményt mond, véleményt alkot, dönt
- elítél, pálcát tör (valami felett)
testi
melléknév
- fizikai, szomatikus (szaknyelvi)
- érzéki, szexuális, nemi
- (választékos): érzékelhető, kézzelfogható, megfogható, materiális, anyagi(idegen)
tökkelütött
melléknév
- ostoba, buta, tökfej, tökfejű, tökfilkó, hatökör, tyúkeszű, féleszű, szamár, félkegyelmű, hülye, gyengeelméjű, seggfej (durva)
visszariad
ige
- visszadöbben, visszahökken, visszaretten, irtózik, iszonyodik, meghátrál, megtorpan, idegenkedik, perhorreszkál (idegen)
tiszta I.
melléknév
- patyolattiszta, hótiszta, kristálytiszta, folttalan, makulátlan
- szennyezetlen, higiénikus, átlátszó
- kifogástalan, hibátlan, sértetlen, kóser (szaknyelvi)
- takaros, rendes, rendszerető, nett (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), ápolt, gondozott
- színtiszta, keveretlen, százszázalékos, vegytiszta, elegyítetlen (régies), valódi, hamisítatlan
- fajtiszta, fajtatiszta (szaknyelvi)
- (papírlap): fehér, üres, beíratlan
- biankó, kitöltetlen
- (idő): derült, derűs, felhőtlen, fellegtelen (választékos), verőfényes
- (levegő): üde, friss, frissítő, ózondús
- szabályos, rendezett, logikus, áttekinthető, érthető, közérthető, világos, nyilvánvaló, kézenfekvő, egyenes
- kifogástalan, feddhetetlen, erkölcsös, bűntelen, vétlen, ártatlan, tisztaságos, szeplőtlen (régies), liliomos (régies), romlatlan, szűz, szűzi, szűzies, hamvas, mocsoktalan, makulátlan
- merő, csupa, puszta, kész, abszolút, merőadta (tájnyelvi), totál (szleng), tök (szleng)
színezet
főnév
- szín, színeződés, színezés (régies), színárnyalat
- jelleg, sajátosság
- látszat, külső, külszín