elpattan szinonimái

ige
  • eltörik, elszakad, megreped, elreped, szétpattan, szétszakad, elpercen (tájnyelvi), elrüffen (tájnyelvi)
  • (szleng): megszökik, elmegy, olajra lép (szleng), megpattan (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kárhozott

melléknév
  • átkozott, átkos, pokolravaló, istenverte

peremkerület

főnév
  • periféria (idegen), külváros, peremváros, peremvidék, előváros, alvóváros
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpattan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenméreg

főnév
  • ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)

döng

ige
  • pufog, dübörög, kong, hupog (tájnyelvi)
  • dong, zümmög, döngicsél, zúg, búg

dicsfény

főnév
  • glória, glorióla (idegen), sugárkoszorú, sugárkorona, fénykoszorú, dicssugár (régies)

cipel

ige
  • visz, hoz, hord, hordoz, hurcol, húz, von, vontat, vonszol, szállít, továbbít, hátal (régies), cipekedik, cepekedik (tájnyelvi), trógerol (szleng), cígöl (szleng), keccsel (szleng), púpra vesz (szleng), cohál (tájnyelvi), hercehurcál (tájnyelvi)

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

érett

melléknév
  • édes, megpuhult, ért (tájnyelvi)
  • felnőtt, nagykorú, anyányi, ivarérett, kifejlett
  • meglett, érettségizett, maturált (régies)
  • kiérlelt, kiforrott, átgondolt

megkártyáz

ige
  • elér, elintéz, megold, összehoz (bizalmas), megfirkál (szleng), kibuliz (szleng), megvariál (szleng)
  • (bizalmas): megkockáztat, veszélyeztet, reszkíroz (bizalmas)

betűrend

ige
  • betűsor (régies), ábécé, ábécésor, ábécérend, alfabétum (régies), alfabetikus sorrend

berendezés

főnév
  • bebútorozás, felszerelés, rendbehozás
  • bútor, bútorzat, felszerelés, kellék, szerelvény (régies), tartozék, hozzávaló, belsőség (régies), garnitúra, ájriktum (tájnyelvi)
  • készülék, gép, szerkezet, műszer, masina (bizalmas), masinéria (tájnyelvi), szerkentyű (bizalmas), felszerelés, szerszám, eszköz
  • berendezkedés, rendszer, kormányzat, államigazgatás, hatalom, államapparátus, mechanizmus

bocsát

ige
  • helyez, juttat
  • (fényt): áraszt, lövell, szór, enged, ereszt
  • enged, ereszt, küld, meneszt

érzet

főnév
  • érzéklet, érzés, percepció (idegen), tapasztalat, benyomás, impresszió, sejtelem, megérzés

felajánlás, fölajánl

főnév
  • adomány, ajándék, hozzájárulás, donáció (régies), offertórium (régies)
  • ígéret
  • áldozat, áhítat, hódolat, imádat, devóció (régies), obláció (régies)

haladék

főnév
  • halasztás, hosszabbítás, halogatás, késedelem, moratórium (szaknyelvi), prolongálás

förtelmes

melléknév
  • szörnyű, utálatos, undok, gusztustalan, undorító, gyomorforgató, visszataszító, ocsmány, borzalmas, taszító, ellenszenves, émelyítő, kibírhatatlan, fertőztetett (régies)

elpucol

ige
  • elinal, elfut, elrohan, elszáguld, elmenekül, odébbáll, kereket old, elszökik, meglép, meglóg (bizalmas), elszelel, lelécel (szleng), olajra lép (szleng), felszívódik (szleng), elillan, megpattan (szleng), elhúz (szleng), eltakarodik
  • (valamit): elkölt, elherdál, elpocsékol

elköszön

ige
  • búcsúzik, elbúcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond

emelőszerkezet

főnév
  • emelőmű, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

formaság

főnév
  • külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság

elszerződik

ige
  • elígérkezik, fölcsap, beszegődik (régies), elszegődik

dúl

ige
  • pusztít, rombol, tör-zúz, zúz, rabol, fosztogat, foszt, prédál (régies), elragad, ragadoz (régies)
  • zsákmányol
  • tombol, dühöng, kavarog, zajlik, folyik, forrong
  • (érzés vkihez): kínoz, gyötör, sanyargat

építészmérnök

főnév
  • építész
  • építőmérnök

földvezeték

főnév
  • földelés