egyházi szinonimái

melléknév
  • papi, templomi, gyülekezeti, szerzetesi, monostori, szent, szakrális (idegen), klerikális

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érzékelés

főnév
  • észlelés, percepció (idegen), appercepció (idegen), észrevevés, érzet, tapasztalás, esztézia (idegen), felfogás, felismerés

döbbenet

főnév
  • megdöbbenés, megrendülés, riadtság, rémület, konsternáció (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyházi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dracéna

főnév
  • sarkantyúcserje, sárkányliliom, sárkányfa

cumi

főnév
  • cucli, dudli, gumidudli, szívóka, szopóka, szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

cél

főnév
  • célkitűzés, terv, program, törekvés
  • elképzelés, elgondolás, szándék, óhaj, célzat, intenció (idegen)
  • rendeltetés, értelem, destináció (idegen)
  • végállomás, célállomás
  • céltábla, céltárgy, célpont, csapás (szaknyelvi), lőirány (szaknyelvi)

besző

ige
  • belesző, bestoppol

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

elintézés

főnév
  • elrendezés, lebonyolítás, megoldás, eligazítás, elsimítás, végrehajtás, véghezvitel, megvalósítás

levezet

ige
  • (út, lépcső): levisz, lemegy
  • (csatorna): elvezet, kanalizál (szaknyelvi)
  • letessékel, lesegít, lekísér
  • végrehajt, lefolytat, lebonyolít
  • (izgalmat, feszültséget): felold, eloszlat, megszüntet, feldolgoz, szublimál
  • kiél, kiad
  • bizonyít, igazol, kikövetkeztet, dedukál (idegen), derivál (idegen)
  • kimutat, kifejt
  • (családfát): származtat, visszavezet, eredeztet

atyai

melléknév
  • apai, családapai, paternális (idegen)
  • lelkipásztori, szerzetesi

átgázol

ige
  • átkel, átlábol (valakin) (tájnyelvi), átvádol (tájnyelvi), átal (tájnyelvi)
  • átvergődik
  • eltapos, eltipor, lesöpör, betonba tapos (szleng)

barátságos

melléknév
  • baráti, barátkozó, nyájas, édesded (régies), szívélyes, szíves, jóindulatú, kedves, kedélyes, megnyerő, közvetlen, készséges, szelíd, békés, emberséges, vendégszerető, családias, atyafiságos (régies)
  • lakályos, otthonos, otthonias, meghitt, bensőséges, intim, vonzó, derűs, kellemes, hívogató

ellenméreg

főnév
  • ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)

elűz

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)

függőágy

főnév
  • függágy (régies), hamac (régies), hamak (régies), hintaágy

felgyújt, fölgyújt

ige
  • lángra lobbant, lángra gyújt, lángba borít, felizzít, hevít, fellobbant, feléget, felperzsel
  • felkattint, felkapcsol, felcsavar, meggyújt
  • fellelkesít, felvillanyoz, fölhevít, fölgerjeszt, fellángít (régies), feltüzel, tűzbe hoz, felajz, felfokoz, életre kelt, serkent, ösztönöz, ösztökél, bátorít, ingerel, gerjeszt, szít

egyirányú

melléknév
  • visszafordíthatatlan, irreverzíbilis (idegen)

döf

ige
  • szúr, márt, merít, mélyeszt, bök, öklel, gyak (régies)
  • lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), meglódít
  • (bizalmas): sért, megbánt

éléskamra

főnév
  • kamra, éléstár, spájz (bizalmas), élelemtár, élelmiszerraktár, tárház (régies), kiskalián (tájnyelvi), kiskamra (tájnyelvi), költségkamra (tájnyelvi)

felé

névutó
  • iránt, irányában, számára
  • táján, tájékán, környékén
  • tájt, tájban, körül

ékel

ige
  • becsíptet, beszorít, feszít, hasít, csapoz (szaknyelvi)
  • (vkik, vmik közé ékeli magát): ékelődik, férkőzik, furakodik

csapózár

főnév
  • csappantyú

elgyalogol

ige
  • elmegy, elsétál, elballag, elkutyagol, elzarándokol

felforgat, fölforgat

ige
  • felfordít, felbillent, felborít, felborogat, feldönt, feltaszigál
  • feldúl, összekever, összehány, széthány, felkavar, megzavar, felbomlaszt, összekuszál, megbolygat
  • lázít, aláás, aláaknáz Sz: a feje tetejére állít