előállít szinonimái

ige
  • elővezet, letartóztat, bekísér, őrizetbe vesz, nyakon csíp (bizalmas), fülön fog (bizalmas)
  • készít, létrehoz, gyárt, kinyer, termel, megtermel, termeszt, kidolgoz, kialakít, produkál, fabrikál (bizalmas), alkot, megalkot, megszerkeszt, megvalósít, képez, megformál, formába önt, összerak

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felráz, fölráz

ige
  • (folyadékot): felkever, összekever
  • felver, felzavar, feltaszigál (tájnyelvi), felriaszt, felzihál (tájnyelvi), álmából felkelt, felébreszt, felabajgat (tájnyelvi)
  • felélénkít, megmozgat, lelket önt (valakibe), fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, ösztökél, aktivál (idegen), stimulál

vas

főnév
  • ferrum (szaknyelvi), vasérc, rúdvas (szaknyelvi), haszonvas (szaknyelvi)
  • lágyvas
  • acél
  • vasalás, patkó
  • sarokvas
  • orrvas (cipőn), spiccvas (bizalmas)
  • bilincs, lánc, rablánc, béklyó, békó (tájnyelvi), olvasó (tréfás)
  • peták, fitying, fillér, garas, picula (régies), krajcár (régies)
  • kard, penge, fegyver
  • páncél
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előállít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhord

ige
  • elszállít, elvisz, elfuvaroz, elcipel, elhurcol, eltakarít
  • elsodor, elfúj
  • ellopkod, eltulajdonít, elhorgász (tájnyelvi), elrabigál (tájnyelvi)
  • elvisel, elkoptat, elnyű, agyonhasznál, elrongyol, lekoszpitol (tájnyelvi)(valamire)

direktíva

főnév
  • irányelv, útmutatás, utasítás, iránymutatás, előírás

dédanya

főnév
  • dédmama, dédi, dédike, dédöreganya (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), másikanyó (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi), igenszüle (tájnyelvi), jóbanya (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyanya

caplat

ige
  • lépked, ballag, baktat, vánszorog, kutyagol, caflat (tájnyelvi), slatymog (tájnyelvi)

ellenző I.

melléknév
  • kifogásoló, tiltakozó, gátló, akadályozó, opponens (idegen)

énekes

főnév
  • énekművész, dalénekes
  • énekmondó, dalnok, bárd, igric (régies), regős, hegedős (régies), lantos

megfutamodik

ige
  • elmenekül, elfut, elszökik, meglóg (bizalmas), futásnak ered, kereket old, meghátrál, elszalad, eliramodik, elinal, meglép (bizalmas), odébbáll Sz: sarkával fenyegeti az ellenséget; hátul van a sebe, vitéz katona volt; inába száll a bátorsága; lábába száll a bátorsága; bocskorába száll a bátorsága; száz vitézt is hajt maga után; felköti a nyulak bocskorát; nyúllá válik; illára veszi a dolgot
  • meghátrál, enged (valakinek) , visszakozik, retirál (régies), visszatáncol, meghunyászkodik

berobban

ige
  • beront, bevágódik, berobog

beletanul

ige
  • belejön, begyakorol, belegyakorolja magát, belelendül, bedolgozza magát, kitanul (valamit), beleszokik, hozzászokik, beletörekedik (tájnyelvi)

biccent

ige
  • bólint, köszön, fejével int, jelt ad
  • (tájnyelvi): sántít, biceg, húzza a lábát

eredetileg

határozószó
  • eredendően, eleve, kezdetben, először
  • eleinte, az elején

fátyolvirág

főnév
  • rezgőke

hadiipar

főnév
  • haditermelés, hadianyag-termelés, hadianyaggyártás, fegyvergyártás

fondorlat

főnév
  • ármány, cselszövés, intrika, csel, csalás, rászedés, beugratás, félrevezetés, mesterkedés, fortély, manipuláció, machináció (bizalmas), fifika (bizalmas), furfang, csalafintaság, csalárdság, hamisság, ravaszság, szemfényvesztés, trükk, átverés (bizalmas)

előeste

főnév
  • (ünnepély): vigília

elhamarkodott

melléknév
  • elsietett, elkapkodott, elhirtelenkedett, meggondolatlan, hirtelen, kiforratlan, megfontolatlan, felelőtlen, gondatlan, vigyázatlan (régies), könnyelmű, nemtörődöm, hevenyészett, éretlen, korai, időszerűtlen, szeleburdi, hebehurgya, slendrián

eltörik

ige
  • összetörik, széttörik, kettétörik, elpattan, elreped, összezúzódik, szétzúzódik, elszakul (tájnyelvi) Sz: Törtelre megy

fogékonyság

főnév
  • érzékenység, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlandóság, készség, diszpozíció (szaknyelvi), tehetség, hajlam, érzék, hajlamosság, prediszpozíció (idegen), vonzódás, vonzalom, receptivitás (szaknyelvi)

előterjesztés

főnév
  • beterjesztés, javaslat, javaslattétel, indítványozás, indítvány, expozé (szaknyelvi), bejelentés, jelentés, jelentéstétel, propozíció (idegen), referátum (szaknyelvi)

dolgozik

ige
  • munkálkodik (választékos), munkál (tájnyelvi), melózik (bizalmas), melódiázik (bizalmas), robotol (bizalmas), hajt, gürizik (szleng), gürcöl, güzül (szleng), bütyköl (bizalmas), kulizik (szleng), igálkodik (tájnyelvi), töri magát, strapálja magát, ad a munkának (bizalmas), serénykedik, szorgoskodik, foglalatoskodik, foglalkodik (régies), fárad, fáradozik, bejsztol (szleng), gályázik (szleng) Sz: tapossa a malmot; hajtja a verklit; nyomja az ipart, ráver a melóra
  • tevékenykedik, ténykedik, működik, ügyködik, funkcionál
  • (gép): jár, megy

elzálogosít

ige
  • zálogba ad, zálogba tesz, zálogba csap, elzálogol (régies), zaciba ad (bizalmas), zaciba tesz (bizalmas), zaciba csap (bizalmas)

folyó II.

melléknév
  • folyékony, híg, folyós, olvadt
  • mostani, jelenlegi, aktuális