érzékelhetőség szinonimái

főnév
  • észlelhetőség, észrevehetőség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

véset

főnév
  • horony, rovat

kapcsolódik

ige
  • illeszkedik, kulcsolódik
  • összefügg, összetartozik, csatlakozik, egyesül
  • társul, járul, asszociálódik
  • fűződik (valakihez, valamihez), kötődik (valakihez, valamihez)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érzékelhetőség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emelvény

főnév
  • dobogó, pódium, esztrád, szószék, ambó, pulpitus (régies), piedesztál (idegen), katedra, rostrum (régies), tribün, lelátó

elénekel

ige
  • eldalol, eldall (régies), elfúj (bizalmas), elkántál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (halottat) elbúcsúztat

ékeskedik

ige
  • (régies): díszlik, díszeleg

dakszli

főnév
  • tacskó, borzeb, kotorékeb, csuklós kutya (tréfás)

érem

főnév
  • kitüntetés, medália, érdemrend, rendjel, plecsni (pejoratív), baktertojás (tréfás), lelógó vándordíj (tréfás), díj
  • emlékpénz, emlékérem, monéta (idegen)

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

mentesít

ige
  • felment, felold, megszabadít, megvált (választékos), felszabadít, kiment, tisztáz, elenged
  • megvéd, megóv, megment, immunizál (szaknyelvi)(durva)
  • tehermentesít, könnyít, megkímél

butaság

főnév
  • oktalanság, ostobaság, tanulatlanság, tudatlanság, hülyeség, bolondság, műveletlenség, badarság, dőreség, balgaság, botorság, korlátoltság, esztelenség, bárgyúság, gyerekség, gyerekesség
  • képtelenség, zagyvaság, sületlenség, szamárság, csacsiság, marhaság (bizalmas), baromság (durva), ökörség (durva)

bökvers

főnév
  • gúnyvers, csasztuska (idegen), rigmus

címzett

melléknév, főnév
  • adresszátus (idegen), nevezett, szólított, megszólított, vevő (szaknyelvi)(szaknyelvi)

féleszű

melléknév
  • zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja

fényreklám

főnév
  • transzparens, fénycégér

hetvenkedik

ige
  • kérkedik, hivalkodik, henceg, nagyzol, felvág, dicsekszik, szájhősködik, handabandázik, hatvankodik (tájnyelvi)
  • túloz, nagyít

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul

érzelmes

melléknév
  • lobbanékony, hevülékeny, emocionális (idegen), szenvedélyes, fogékony
  • regényes, romantikus, szentimentális, lírai, megindító, megható

e-mail

főnév
  • e-levél, elektronikus levél, emil (tréfás)
  • villanyposta, drótposta

fáradékony

melléknév
  • gyenge, lankatag, rozoga, roskatag, fáratag (régies)

gőzhajó

főnév
  • gőzös, gőzkocsi (tájnyelvi), csavargőzös, propeller

étekfogó

főnév
  • (régies): étekhordó, felszolgáló
  • (régies): asztalnok

elfeledkezik, elfele

ige
  • elfelejt, elfeled
  • megfeledkezik (valamiről)
  • (elfeledkezik magáról): elragadtatja magát, elragadja az indulat, elveszti a fejét

fegyverkezés

főnév
  • felfegyverzés, fegyverragadás (régies), fegyverkötés (régies)
  • fegyvergyártás, fegyverkészítés, hadiipar, hadianyaggyártás

gyakorlatilag

határozószó
  • jóformán, lényegében, úgyszólván, voltaképpen, jószerével
  • majdnem, csaknem, már-már
  • tényszerűleg, ténylegesen, praktikusan (választékos), praktice (idegen)