főfoglalkozás szinonimái

főnév
  • főállás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

elkiált

ige
  • (elkiáltja magát): elkurjantja magát, felkiált, elordítja magát, elrikkantja magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a főfoglalkozás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

filozófus

főnév
  • bölcselő, bölcs, gondolkodó, bölcselkedő

fáma

főnév
  • hír, hírnév
  • híresztelés, szóbeszéd, mendemonda, pletyka

étkészlet

főnév
  • szerviz

előreláthatólag

határozószó
  • valószínűleg, várhatóan, bizonyára, sejthetően, elképzelhetően

folyamodik

ige
  • (valamiért): kér, pályázik, kérelmez, apellál, kérvényez, fordul (valakihez), esedezik, könyörög, fellebbez, kérelmet terjeszt elő, benyújt, instanciázik (régies), peticionál (régies)
  • (valakihez): felhasznál, alkalmaz

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

onanizál

ige
  • önkielégítést végez, maszturbál (szaknyelvi), játszik magával, magához nyúl, (férfi) zsebhokizik (tréfás), (férfi) rejszol (szleng), hokizik (szleng)
  • (nő) pöcögtet (szleng)

egy-két

számnév
  • néhány, egypár, kevés, egy-kettő

édeskömény

főnév
  • ánizskapor, édesánizs, édeskapor, magyaránizs

azután

határozószó
  • aztán, utána, majd, utóbb, később, rövidesen, utólag
  • továbbá, hasonlóképpen, dettó, másodszor, pro secundo (idegen)

elcsépelt

melléknév
  • banális, elkoptatott, elkopott, lejáratott, agyoncsépelt, ócska, semmitmondó, érdektelen, közhelyszerű, triviális, sablonos, lapos, mindennapi, közepes

guriga

főnév
  • cérnaorsó, spulni, karika, gomolyag, tekercs, gubolya (tájnyelvi), tekerék (tájnyelvi), csomólék (tájnyelvi)

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

kapacitás

főnév
  • befogadóképesség, űrtartalom, térfogat
  • kiterjedés, nagyság
  • teljesítőképesség, felfogóképesség, receptivitás (szaknyelvi), rátermettség
  • termelőképesség, cselekvőképesség

hűlt

melléknév
  • kihűlt, élettelen, hideg, érzéketlen

földalatti II.

főnév
  • metró, mélyvasút, kéregvasút, kismetró (bizalmas)

fiatalúr

főnév
  • úrfi, ifiúr, ficsúr (régies), arszlán (régies), gavallér, lion (régies)

gazdaság

főnév
  • birtok, földbirtok, major (régies), majorság, tanya, farm, udvarház (régies)
  • termelés, gazdálkodás
  • ökonómia (szaknyelvi), gazdasági élet, gazdasági rend

hőség

főnév
  • forróság, meleg, kánikula, hőhullám, hévség (régies)

fuldoklik, fuldokol

ige
  • fulladozik
  • öklendezik, ökrendezik (régies)
  • bukákol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi), fullákol (tájnyelvi), ikeg (tájnyelvi)

fecskefű

főnév
  • aranyfű, arannyal versengő, vérhullatófű, vérehulló fecskefű, vérrelharmatozó

gesztenye

főnév
  • gesztenyefa, vadgesztenyefa, szelídgesztenyefa, szelídgesztenye, vadgesztenye
  • maróni (bizalmas), gubacs (tájnyelvi)
  • gesztenyemassza, gesztenyepüré

huzat

főnév
  • bevonat, tok, burkolat, terítő, lepel, borítás, ciha
  • léghuzat, légáramlat, léghuzam, légmozgás, légjárás, légvonat, cúg (tájnyelvi)