dob szinonimái

ige
  • vet, hajít, repít, lök, lendít, dobál, szór, dobint (tájnyelvi), gór (tájnyelvi), hajint (tájnyelvi)
  • tesz, csap, vág, lódít, hány
  • (szleng): elhagy, otthagy, faképnél hagy, kiadja az útját, szakít (valakivel), lekoptat (szleng), leráz (bizalmas), ejt (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rénszarvas

főnév
  • iramszarvas (régies), tarándszarvas (régies), rén

visszaszáll

ige
  • visszarepül, visszaszárnyal, visszatér
  • (gondolat): visszaterelődik, visszairányul
  • (valakire): háramlik, visszaháramlik
  • visszahull, visszaesik, visszazuhan, (papírsárkány) visszaereszkedik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dob szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dajkál

ige
  • ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
  • becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
  • (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget

brutális

melléknév
  • állati, állatias, vadállati, bestiális, kegyetlen, kíméletlen, embertelen, barbár, vad, vérengző, vérszomjas, baromi, könyörtelen, hidegvérű, durva, nyers, borzalmas, irgalmatlan

bon

főnév
  • utalvány, kötelezvény, nyugta, értékjegy, számla
  • kupon

bejelent

ige
  • jelez, jelentést tesz, tudat, tudósít, tájékoztat, értesít, tudomására hoz, avizál (régies), informál
  • (műsort): bemond, bekonferál, beolvas
  • hírül ad, beharangoz, kihirdet, dobra ver (régies)
  • beárul, megmond, árulkodik (valakire), bepanaszol, feljelent, besúg, befúj (szleng), beköp (szleng), besmúzol (szleng), felad, denunciál (idegen), bevádol, megvádol

diák

főnév
  • diákgyerek, tanuló, tanítvány, nebuló (bizalmas), növendék, középiskolás, gimnazista, egyetemista, hallgató, egyetemi hallgató, főiskolai hallgató, főiskolás, discipulus (régies)

ékeskedik

ige
  • (régies): díszlik, díszeleg

legfelső

melléknév
  • legmagasabb, első, legfőbb, maximális, extrém
  • felsőfokú

arat

ige
  • betakarít, begyűjt, takar (tájnyelvi), sarlóz, kaszál, vág, levág, behord, (szőlőt, gyümölcsöt) szüretel
  • (halál, járvány): pusztít, tombol, dúl
  • (sikert, diadalt): elér, szerez

amott, amottan

határozószó
  • ott, ottan, távolabb, ahajt (tájnyelvi), amahol (tájnyelvi)

átér

ige
  • keresztülér, körbeér
  • körülér, átfog
  • átjut, megérkezik
  • átnyúlik, átterjed, áthúzódik, átmegy

elcsigázott

melléknév
  • megviselt, kimerült, holtfáradt, fáradt, megtört, strapált (bizalmas), lestrapált (bizalmas) agyongyötört, elhasznált, kiégett, gúzsolt (tájnyelvi), kiuzsorázott, kidöglött (durva)

elnőiesedik

ige
  • effeminálódik (pejoratív)

fogadás

főnév
  • vendégül látás, fogadtatás
  • kihallgatás, audiencia (régies)
  • estély, összejövetel, vendéglátás, vendégség, parti, zsúr
  • félfogadás
  • (régies): megállapodás
  • ígéret, fogadalom, eskü, fogadkozás, fogadság (tájnyelvi), fogadásdi (tájnyelvi)

fakaszt

ige
  • fakajt (tájnyelvi), fakít (tájnyelvi)
  • fejleszt, növeszt, sarjaszt
  • teremt, létrehoz, előidéz
  • (valamire): indít, késztet

dogma

főnév
  • hittétel, tantétel, hitelv, hitcikkely, hitágazat

csúszómászó

főnév
  • hüllő, reptilia (idegen)
  • (szleng): felderítő (katona)

egyén

főnév
  • egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
  • fráter, flótás, szent, teremtmény

expressz I.

melléknév
  • sürgős, gyors, gyorsított, sebes, azonnali

drabális

melléknév
  • trabális, tagbaszakadt, termetes, nagy, drabi (bizalmas), tenyeres-talpas, robusztus, böhöm (bizalmas), dromedár

burkolt

melléknév
  • leplezett, rejtett, titkos, álcázott, homályos, elmosódott, implicit (szaknyelvi), kifejezetlen, kifejtetlen, palástolt, indirekt
  • hallgatólagos, kimondatlan

egyoldalú

melléknév
  • féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
  • szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
  • egysíkú, egyhangú, unalmas

faj

főnév
  • nem, species (szaknyelvi)
  • emberfajta, rassz (szaknyelvi), fajzat (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)
  • nemzetség, család
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • műfaj