dob szinonimái
ige
- vet, hajít, repít, lök, lendít, dobál, szór, dobint (tájnyelvi), gór (tájnyelvi), hajint (tájnyelvi)
- tesz, csap, vág, lódít, hány
- (szleng): elhagy, otthagy, faképnél hagy, kiadja az útját, szakít (valakivel), lekoptat (szleng), leráz (bizalmas), ejt (szleng)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ünnep
főnév
- ünnepnap, örömnap (régies), hálaünnep, sollemnitas (idegen), szent nap (régies), gálanap (régies), örömünnep
- pihenőnap, munkaszüneti nap, munkaszünet, szabadnap, szünnap
- ünnepség, ünnepély
- ünneplés
- évforduló, alkalom
gőgös
melléknév
- elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
- büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
dajkál
ige
- ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
- becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
- (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget
brutális
melléknév
- állati, állatias, vadállati, bestiális, kegyetlen, kíméletlen, embertelen, barbár, vad, vérengző, vérszomjas, baromi, könyörtelen, hidegvérű, durva, nyers, borzalmas, irgalmatlan
bejelent
ige
- jelez, jelentést tesz, tudat, tudósít, tájékoztat, értesít, tudomására hoz, avizál (régies), informál
- (műsort): bemond, bekonferál, beolvas
- hírül ad, beharangoz, kihirdet, dobra ver (régies)
- beárul, megmond, árulkodik (valakire), bepanaszol, feljelent, besúg, befúj (szleng), beköp (szleng), besmúzol (szleng), felad, denunciál (idegen), bevádol, megvádol
diák
főnév
- diákgyerek, tanuló, tanítvány, nebuló (bizalmas), növendék, középiskolás, gimnazista, egyetemista, hallgató, egyetemi hallgató, főiskolai hallgató, főiskolás, discipulus (régies)
arat
ige
- betakarít, begyűjt, takar (tájnyelvi), sarlóz, kaszál, vág, levág, behord, (szőlőt, gyümölcsöt) szüretel
- (halál, járvány): pusztít, tombol, dúl
- (sikert, diadalt): elér, szerez
átér
ige
- keresztülér, körbeér
- körülér, átfog
- átjut, megérkezik
- átnyúlik, átterjed, áthúzódik, átmegy
elcsigázott
melléknév
- megviselt, kimerült, holtfáradt, fáradt, megtört, strapált (bizalmas), lestrapált (bizalmas) agyongyötört, elhasznált, kiégett, gúzsolt (tájnyelvi), kiuzsorázott, kidöglött (durva)
fogadás
főnév
- vendégül látás, fogadtatás
- kihallgatás, audiencia (régies)
- estély, összejövetel, vendéglátás, vendégség, parti, zsúr
- félfogadás
- (régies): megállapodás
- ígéret, fogadalom, eskü, fogadkozás, fogadság (tájnyelvi), fogadásdi (tájnyelvi)
fakaszt
ige
- fakajt (tájnyelvi), fakít (tájnyelvi)
- fejleszt, növeszt, sarjaszt
- teremt, létrehoz, előidéz
- (valamire): indít, késztet
egyén
főnév
- egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
- fráter, flótás, szent, teremtmény
drabális
melléknév
- trabális, tagbaszakadt, termetes, nagy, drabi (bizalmas), tenyeres-talpas, robusztus, böhöm (bizalmas), dromedár
burkolt
melléknév
- leplezett, rejtett, titkos, álcázott, homályos, elmosódott, implicit (szaknyelvi), kifejezetlen, kifejtetlen, palástolt, indirekt
- hallgatólagos, kimondatlan
egyoldalú
melléknév
- féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
- szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
- egysíkú, egyhangú, unalmas
faj
főnév
- nem, species (szaknyelvi)
- emberfajta, rassz (szaknyelvi), fajzat (régies)
- nép, nemzet, náció (régies)
- nemzetség, család
- fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
- műfaj