előfeltétel szinonimái

főnév
  • feltétel, követelmény, kívánalom, kikötés, megkötés, megkövetelés, elvárás, kiírás, korlátozás, megszorítás, fenntartás, sine qua non (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakosít

ige
  • specializál, képez, szakképesítést ad
  • (szaknyelvi): szortíroz (bizalmas), szétválogat, szelektál

szerencsés

melléknév
  • mázlis (bizalmas), mázlista (bizalmas), sikeres, boldog, fortunátus (régies), burokban született, menő (szleng) Sz: a varjú is neki krákog; a sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja; ablakon hányják be neki; almát szed a száraz fáról is; az istennyila is csak mellette csap le; csillaga van; disznója van; disznóról is gyapjút nyír; elkapta a szürke ló farkát; elkerülte a szelet; elnyerte az aranyperecet; feléje fordítja a fehér ló a farkát; feljött a csillaga; feltette a bársonysüveget; forog a malma; gályáját igen jó szellők fújdogálják; ha szarba markol, az is arannyá válik a kezében; hó hátán is kincset ás és talál; jó órában született; jól imádkozott; kazalban a szénája; kiskirállyá lett; még az ökre is borjadzik; megette a fehér kutyaszart; mindent az ablakon vetnek be neki; nagyobb szerencséje, mint maga; ő is a szőke tehén borja; ördöge van; Riska tehén fia; szerencsefűre talált; szerencsés csillagzat alatt született; tenyerén hordozza a szerencse; vetett ágyba fekszik
  • baj nélküli
  • kedvező, áldásos, eredményes, előnyös
  • szerencsét hozó, biztató
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előfeltétel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elidegenedik

ige
  • elhidegül, eltávolodik

díszít

ige
  • ékít, ékesít, cifráz, cicomáz, dekorál, csinosít, szépít, iperéz (régies), ficseréz (tájnyelvi), cifrít (tájnyelvi)

deflorál

ige
  • elveszi a szüzességét, lyukaszt (szleng), megkezd (szleng), utat tör (szleng)
  • megbecstelenít, megszeplősít

cégjegyzék

főnév
  • szaknévsor, szakmai regiszter, nyilvántartás

elmagyaráz

ige
  • megmagyaráz, kifejt, elmond, megvilágít, értelmez
  • fényt derít (valamire), világosságot derít (valamire) Sz: szájába rág

engedelmeskedik

ige
  • enged, szót fogad, paríroz (régies), meghódol, behódol, beadja a derekát, meghajol (valaki előtt), hallgat (valakire), deferál (idegen), hajt a szóra, hallgat a szóra, hajt (valamire), aláveti magát (vminek, vkinek), alárendeli magát (vminek, vkinek), követ, teljesít, eleget tesz, megfelel, végrehajt, alkalmazkodik, belemegy (bizalmas), belenyugszik, elfogad

meggyaláz

ige
  • megszégyenít, megrágalmaz, megsért, bemocskol, bepiszkít, becsületébe gázol, besároz, beszennyez, meggyápol (régies), benyálaz (szleng), megcsúfol, lábbal tipor, sárba ránt, lealacsonyít
  • megerőszakol, erőszakot követ el (valakin), megbecstelenít, megront, megejt, defloreál (idegen), megbarmol (tájnyelvi)
  • megszentségtelenít, profanál (választékos), profanizál (választékos)

besároz

ige
  • összesároz, bepiszkol, bekoszol, beszennyez, bemocskol, befröcsköl, berondít
  • meggyaláz, megszégyenít, megrágalmaz, megbecstelenít, megszeplősít, lepocskondiáz, profanizál (választékos)
  • (falat) betapaszt, (sárral) bever

belevesz

ige
  • hozzávesz, hozzáért, beleért, hozzászámít, beleszámít, belefoglal, beleilleszt, beledolgoz, belesző, bevesz, betold, felvesz, belevon, bevon
  • (vki beleveszi magát vmibe): elrejtőzik, meghúzódik, beveszi magát
  • (vmi beleveszi magát vmibe): átitat, átjár, beleivódik

bifsztek

főnév
  • marhasült, bélszín, vesepecsenye

erélytelen

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

fázik

ige
  • didereg, vacog, reszket, remeg, fagyoskodik, rázza a hideg, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas), fázódik (régies), fázlódik (tájnyelvi), cebereg (tájnyelvi), cerkedezik (tájnyelvi), gebedezik (tájnyelvi), hűtőzik (tájnyelvi) Sz: eszi a reszteltet; vacog a foga; reszket az ina, mint a fázós agáré; reszket, mint a nyárfalevél; reszket, mint a falevél; reszket, mint a kocsonya; csak úgy izzad a nyelve; majd megveszi az isten hidege
  • (valamitől): fél, tart, húzódozik, ódzkodik, idegenkedik, vonakodik, viszolyog, drémál (szleng), trémázik (szleng), caplizik (bizalmas)

hadjárat

főnév
  • hadművelet, háború, hadviselés, hadjárás (régies), táborjárás (régies), táborozás (régies), expedíció (régies)
  • kampány

fonnyad

ige
  • hervad, zsugorodik, szárad, tikkad, senyved, kókad, aszik, összehúzódik, satnyul, töpped, töpörödik, konyul, fonyarodik (tájnyelvi), ráncosodik, gözörödik (régies)
  • bágyad, sorvad, sorvadozik, emésztődik, ösztövéredik (régies)
  • (szleng): kudarcot vall

előhúz

ige
  • elővesz, kiszed, kiemel, előkotor, előszed, előkap, előránt, kivon

elháríthatatlan

melléknév
  • kivédhetetlen, elutasíthatatlan, elkerülhetetlen, elmaradhatatlan, kikerülhetetlen, biztos, szükségszerű, óhatatlan

eltüzel

ige
  • eléget, feltüzel, felfűt, felkojtol (tájnyelvi)
  • (lőszert): ellövöldöz

foglalkozik

ige
  • tesz, bíbelődik, vesződik, dolgozik, folytat, végez, űz, csinál, művel, vizsgálódik, intéz
  • gondja van rá, figyelmet fordít (valamire), gondját viseli (valakinek, valaminek), törődik (valamivel, valakivel), tanulmányoz, gondolkodik (valamin), figyel (valamire, valakire)
  • vizsgál, taglal, mérlegel

elővigyázatlan

melléknév
  • meggondolatlan, figyelmetlen, könnyelmű, nemtörődöm, óvatlan, hebehurgya, szeleburdi, hűbelebalázs (bizalmas), gondatlan, megfontolatlan, elhamarkodott, szeles, kelekótya, szeleverdi (tájnyelvi)

domboldal

főnév
  • kapaszkodó, emelkedő, lanka, kaptató, lejtő, hajlat, dombár (régies), gyető (régies)

ember

főnév
  • halandó, teremtmény, emberi lény, emberpéldány, teremtés, egyén, illető, valaki, személy, lélek, fő, pára, portéka
  • férfi, emberfia, alak, fráter, figura, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pasinger (bizalmas), pali (szleng), krapek (bizalmas), pofa (szleng), pók (bizalmas), pacák (szleng), mókus, muki (szleng), ipse (bizalmas), tag (bizalmas), ürge (szleng), buksó (szleng), csóró (szleng), fej, gádzsó (szleng), hapsi (szleng), hapek (szleng), mandró (szleng), manusz (szleng), muksi (szleng), muksó (szleng), szivar (szleng)
  • (valakinek az embere): híve, segítőtársa, kiszolgálója

folytatólagos

melléknév
  • folyamatos, megszakítás nélküli, szakadatlan, hozzákapcsolt, folytonos, folyószámos (szaknyelvi), permanens, rendszeres, kiapadhatatlan