belevesz szinonimái

ige
  • hozzávesz, hozzáért, beleért, hozzászámít, beleszámít, belefoglal, beleilleszt, beledolgoz, belesző, bevesz, betold, felvesz, belevon, bevon
  • (vki beleveszi magát vmibe): elrejtőzik, meghúzódik, beveszi magát
  • (vmi beleveszi magát vmibe): átitat, átjár, beleivódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rágalmaz

ige
  • vádol, vádaskodik, gyanúsít, leszól, becsmérel, befeketít, szájára vesz, ráfog, bevádol, áskál, becsületébe gázol, meghurcol, eláztat (bizalmas), gyaláz, bemárt (bizalmas), ráken, bemószerol, csármál (tájnyelvi), felmocskol (tájnyelvi), kárpátol (tájnyelvi), hercehurcál (tájnyelvi), diffamál (idegen) Sz: rossz hírét költi; veszett hírét költi; alaptalan vádakkal illet

vérpad

főnév
  • vesztőpad, vesztőhely
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a belevesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bedönt

ige
  • beledönt, befordít, beleborít, belefordít, beborít, betaszít, beomlaszt, beledűt (tájnyelvi), bedűt (tájnyelvi), ledönt
  • (szleng): felhajt, megiszik, lehörpint, bedob, lecsúsztat a torkán, bevedel, behajít a gallérja mögé (tréfás), bekap (bizalmas), benyakal (bizalmas), benyal (szleng), benyom az inge alá (szleng), bepuszil (szleng), beszlopál (szleng)

alvadt

melléknév
  • sűrű, besűrűsödött, összecsomósodott, száraz, fekete (vér)

aljas

melléknév
  • alávaló, gonosz, elvetemült, becstelen, gyalázatos, sötét, hitvány, alantas, galád, bitang, álnok, elaljasult, cudar (választékos), gaz (választékos), nemtelen (régies), erkölcstelen, gátlástalan, jellemtelen, immorális, utolsó, romlott, rongy (választékos), infámis (régies), szemét (bizalmas), tetű (szleng), mocskos, csuba (tájnyelvi), cemendék (tájnyelvi)

beláthatatlan

melléknév
  • végeláthatatlan, áttekinthetetlen, határtalan, végtelen, láthatártalan (régies)
  • előre nem látható, kiszámíthatatlan, átláthatatlan, felmérhetetlen

bódít

ige
  • kábít, mámorít, zsongít
  • ámít, bolondít, becsap, bolonddá tesz
  • (bizalmas): szédít (valakit), fűz (valakit) (bizalmas)

kevés

melléknév
  • csekély, némi, kis mennyiségű, egy kis, cseppnyi, csipetnyi, fikarcnyi, jottányi, körömfeketényi, mákszemnyi, parányi, szemernyi, szikra, szikrányi, szálnyi, hangyányi, csip-csup, apró-cseprő, bagatell, picsányi (szleng, durva), fuvintásnyi (tájnyelvi), egy paraszthajszálnyi Sz: annyi, mint kilenc medvének egy vackor; az öt ujján is megszámolhatja; elviszi két szúnyog egy rúdon; hátamon is kivinném; rákláb ebédre; szárnyán a légy is elviheti; százhúsz gémnek hatvan keszeg
  • elégtelen
  • szűkös, szerény, alacsony, sovány, hiányos, fogyatékos, ritka, gyér, sivár, elhanyagolható, jelentéktelen, nyomorúságos, halvány

bor

főnév
  • borital, borocska, szőlőnedű, a hegy leve, gondűző, búkergető, búfelejtő, hordótöltelék, erszénypusztító (tréfás), tütü (bizalmas), lőre (tájnyelvi), vinkó, vinum (idegen), acsari (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csavirga (tájnyelvi), borcsa (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), borika (tájnyelvi), kotulé (tréfás), csövidinka (tréfás)

cinke

főnév
  • cinege, párismadár (régies), cince (tájnyelvi), cinkusmadár (tájnyelvi), cicitár (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), csincsara (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)

elöl1

ige
  • megöl, kiírt, elpusztít, megfojt, elfojt, elemészt (régies)
  • (fogideget): kiöl

dundi

melléknév
  • duci (bizalmas), kövér, kövérkés, pufók, dagadt, dagi, hájas, gömbölyded, tömzsi, köpcös, elhízott, tokás, pocakos, potrohos, duckó (tájnyelvi), dudori (tájnyelvi), molett, teltkarcsú, töltött galamb, telt, párnás, korpulens (idegen)

beljebb

határozószó
  • belrébb (tájnyelvi), bennebb (tájnyelvi), bentebb (tájnyelvi)(tájnyelvi)

beborít

ige
  • befed, elfed, betakar, elborít, befut, eltakar, letakar, beburkol, ráborít, leborít, beterít, leterít, bevon, behúz
  • ellep, belep
  • bedönt, beleborít, befordít, belefordít, beönt

bevetés

főnév
  • bedobás, behajítás, betaszítás
  • hadművelet, támadás, harctevékenység, akció

dögtér

főnév
  • dögtemető, sintértelep

berak

ige
  • berámol, berakosgat
  • bepakol (bizalmas), betesz, behelyez, beilleszt, beiktat, beágyaz, belefoglal, beszúr, beépít
  • (munkahelyre): bejuttat, beprotezsál, bedug (bizalmas), benyom (bizalmas)
  • (szoknyát): ráncol, redőz, pliszíroz (szaknyelvi), guvríroz (régies)
  • (hajat): becsavar, bodorít, hullámosít, göndörít, besüt, lokniz (szaknyelvi), ondolál (szaknyelvi)
  • (ajtót): bezár, becsuk, betesz, behajt

antik

melléknév
  • ókori, klasszikus
  • régi, ódon, ó (régies), ősrégi, régimódi, régies

bisztró

főnév
  • falatozó, gyorsbüfé, büfé

dugattyú

főnév
  • ramács (régies), kolbni (idegen)