előd szinonimái

főnév
  • ős, ősapa, ősanya, felmenő, szépapa

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gerezna

főnév
  • állatbőr, irha, prém

incidens

főnév
  • összetűzés, zavar, kellemetlenség, félbeszakítás, baleset
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előd szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhúz

ige
  • elvontat, elvon, elvisz, elmozdít, elvonszol
  • félrehúz, felgördít
  • (szájat): elfintorít, elferdít, eltorzít, elbiggyeszt
  • elnyújt, húz-halaszt, elhalaszt, késleltet, prolongál
  • olajra lép (szleng), elsöpör (szleng), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), lelécel (szleng), elbrékel (szleng), elpucol (szleng), megpattan (szleng), meglép (bizalmas), elmenekül, elsikerál (bizalmas), elrohan, elszáguld, elviharzik, elrobog, elrepül, elszáll
  • lemarad
  • eljátszik, elmuzsikál, elhegedül, elharangoz (tájnyelvi)
  • megbuktat, meghúz (bizalmas), megvág (bizalmas), elhasaltat (bizalmas)

díszes

melléknév
  • feldíszített, ékes, cifra, cikornyás, dali (régies), cafrangos, sallangos, dekoratív, pompás, pazar, műves, hímes (tájnyelvi), címeres (tájnyelvi), lafrancos (tájnyelvi), hacacárés (tájnyelvi) Sz: cifra, mint a rác oltár
  • díszbe öltözött, ünnepélyes, fényes, parádés
  • tekintélyes, rangos
  • (gúnyosan): semmirekellő, hitvány

deficit

főnév
  • hiány, ráfizetés, veszteség, kiadástöbblet, egyenleghiány, vagyonhiány (régies), fedezethiány (régies)

cefre

főnév
  • pálinkaseprő, lőre (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csevice
  • (régies): kurva (durva), ringyó, ribanc, ágyas, cafra, szajha, cafka , cemende (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), rima (tájnyelvi)

ellop

ige
  • elvesz, eltulajdonít, elsikkaszt, elidegenít, elrabol, elemel, elcsór (szleng), elcsen, elbitorol, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt, elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), eloroz, pártját fogja (régies), eltüntet, elkommunizál, megléptet (bizalmas), meglógat (bizalmas), elzabrál (bizalmas), elszajrézik (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)
  • plagizál

enged

ige
  • ereszt, mozdul
  • lanyhul, megereszkedik, ereszkedik, tágul, oldódik, lazul, alábbszáll, alábbhagy
  • enyhül, olvad
  • (régies): engedelmeskedik, meghajol, visszavonulót fúj, visszakozik, meghátrál, visszavonul, retirál (régies), visszaszív (bizalmas), feladja a harcot, feladja a játszmát, megadja magát, paríroz (régies), gazsulál (szleng), szót fogad, igazodik (valakihez), alkalmazkodik, kapitulál (szaknyelvi), meghódol, beletörődik, beleegyezik, belenyugszik, elfogad, tudomásul vesz, beadja a derekát, kötélnek áll, megalkuszik, meghunyászkodik
  • hozzájárul, engedélyez, hagy, tolerál, tűr, elvisel, elszenved
  • (vizet): bocsát, folyat, ereszt

meggondolás

főnév
  • megfontolás, latolgatás, mérlegelés, töprengés, elmélkedés, konszideráció (idegen)

beruház

ige
  • befektet, fejleszt, invesztál, ráfordít, rááldoz, belekölt

beleütközik

ige
  • nekiütközik, összeütközik, nekimegy, belefut, belerohan
  • belebotlik, találkozik, összetalálkozik, összefut (valakivel), beleszalad (valakibe, valamibe)

bicsérdista

melléknév, főnév
  • vegetáriánus, vegetárius, nyerskosztevő

ereget

ige
  • (szleng): szellent, fingik (durva), elszólja magát (tréfás), durrogtat, maga alá morfondírozik (tréfás), púzik (bizalmas), rotyogtat (bizalmas)

faxol

ige
  • távmásol, faxot küld, faxozik

haditörvényszék

főnév
  • hadbíróság, katonai bíróság, katonai törvényszék

fontos

melléknév
  • alapvető, elemi, jelentős, jelentékeny, jelentőségteljes, lényeges, lényegbevágó, lényegi, meghatározó, hangsúlyos, nyomatékos, nagy fontosságú, létfontosságú, főbenjáró, nagymérvű, nagysúlyú, számba veendő, mértékadó, mérvadó, döntő, sokatmondó, kiemelkedő, kimagasló, elsődleges, nagy horderejű, figyelemre méltó, említésre méltó, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szükséges, életbe vágó
  • számottevő, nagy, komoly, súlyos, nyomós Sz: nagy súllyal esik latba; sokat nyom a latban
  • híres, előkelő, rangos, kitűnő, közismert, tekintélyes, befolyásos, nevezetes, neves, hírneves, illusztris
  • (régies): fontoskodó, nagyképű

előhírnök

főnév
  • előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
  • előjel

elharap

ige
  • kettéharap, szétharap
  • (szót): lenyel (bizalmas), elhallgat

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

foglalat

főnév
  • keret, ráma, tok, szegély, tartó, hüvely
  • aljzat (szaknyelvi)
  • összesség, summa (bizalmas), summázat, összefoglalás, kivonat, lényeg, sűrítmény, vázlat, szinopszis (szaknyelvi), magva, esszencia (idegen), kvintesszenciája, veleje

előváros

főnév
  • peremváros, peremkerület, külváros, alvóváros, bolygóváros, kertváros, hóstát (régies)

dolomit

főnév
  • barnapát, gyöngypát, ankerit (idegen)

elzsibbad

ige
  • elérzéketlenedik, elgémberedik, megmacskásodik (tájnyelvi), elalszik (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi)
  • eltompul, elfásul
  • (szleng): lerészegedik, berúg

folyószámla

főnév
  • kontó (régies), bankszámla