eléje szinonimái

határozószó
  • elé, elébe, elejbe (tájnyelvi), elibe (tájnyelvi)

eleje szinonimái

főnév
  • kezdet, kezdőpont, kiindulópont, origó (szaknyelvi), rajt, start (bizalmas), kezdés
  • (tájnyelvi): színe-java, színe-virága, legjava, elit, krém (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vizsla

melléknév
  • (választékos): fürkésző, kutató, figyelő, kíváncsi, kémlelő

feldörzsöl, földörzs

ige
  • feltör, felsebez, felcseszer (tájnyelvi), felhorzsol, felsért
  • (szleng): beköp (szleng), besúg (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eléje szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

csillan

ige
  • felcsillan, megcsillan, felvillan, megvillan, felragyog

császkál

ige
  • mászkál, járkál, jár-kel, jön-megy, lődörög, ődöng, őgyeleg, ténfereg, cselleng, lézeng, lötyög (bizalmas), lóg (valahol) (bizalmas), sattyog (bizalmas), slattyog (bizalmas), csavarog, csatangol, tekereg, bumlizik (bizalmas), kószál, kóborol, kódorog, bolyong, barangol, bujtorog (tájnyelvi), kujtorog

bocsát

ige
  • helyez, juttat
  • (fényt): áraszt, lövell, szór, enged, ereszt
  • enged, ereszt, küld, meneszt

elárvul

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik

előír

ige
  • elrendel, rendelkezik, utasít, utasítást ad, megkövetel, megkíván, elvár, meghatároz, megállapít, megszab, kimond, kiköt, kijelöl, megjelöl, parancsol, előirányoz, kiró, törvénybe iktat, szabályoz, felszólít, kötelez
  • felír, javasol, meghagy

makacskodik

ige
  • megmakacsolja magát, akaratoskodik, csökönyösködik, nyakaskodik, dacol, makrancoskodik, dacoskodik, megbicsakolja magát (tájnyelvi), truccol (bizalmas), megköti magát, fejeskedik (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi), önfejűsködik, ellenszegül, ellenáll Sz: köti az ebet a karóhoz; egy jottányit sem enged az igazából; foggal-körömmel ragaszkodik az igazához; nem enged a negyvennyolcból

beállítás

főnév
  • behelyezés
  • szabályozás, beigazítás, jusztírozás (idegen)
  • átállítás, korrekció
  • elrendezés, szemszög, aspektus, szemlélet

baksis

főnév
  • borravaló, pénzadomány, kenőpénz, csúszópénz, sáp

beköt

ige
  • összeköt, összekötöz, megköt, összecsomóz, összefűz
  • (sebet): bekötöz, bepólyál, befásliz
  • (könyvet, füzetet): becsomagol, beburkol, beborít, befed
  • odaköt, megköt
  • bekapcsol, üzembe helyez
  • rögzít, beépít, beleilleszt, beleerősít

elpazarol

ige
  • eltékozol, elprédál, elherdál, elkölt, elszór, szétszór, elveszteget, eldőzsöl, elfecsérel, ellumpol, megzenésít (tréfás), elkótyavetyél, eltivornyáz, elpocsékol, elver, elpotyáz (bizalmas), elpenget (szleng), elmuzsikál (szleng), eltapsol (szleng), elkecsékel (tájnyelvi), elfityol (tájnyelvi), elpacsél (tájnyelvi), elemészt (tájnyelvi) Sz: ebek harmincadjára ad; eblébe vet; farkára hág (valaminek); farkaskaszára jut (valami); kidobja a pénzt az ablakon; kimegy a vagyona a hátán; puffra ver; seggére ver (durva); végére jár (valaminek)

erélyes

melléknév
  • energikus, határozott, szigorú, kemény, katonás, erőskezű, keménykezű, vaskezű, kitartó, szilárd, állhatatos, férfias, drákói, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellentmondást nem tűrő, parancsoló, tetterős, dinamikus, hathatós, ellenállhatatlan

gól

főnév
  • találat, dugó (szleng)
  • kosár
  • (szleng): ötös, jeles osztályzat

felszívódik, fölszív

ige
  • behatol, beivódik, beszűrődik, beolvad, bejut
  • szétterjed
  • eltűnik, elpárolog, elillan, meglép (bizalmas), olajra lép (szleng), meglóg (bizalmas), elpucol (szleng), kámfort játszik (szleng), odábbáll, lelép, elkotródik, lelécel (szleng), megpattan (szleng), dobbant (szleng), elhúzza a belét (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)

élelmezés

főnév
  • étkeztetés, ellátás, etetés, táplálás, kosztoltatás (bizalmas), menázsi (régies), gondoskodás (valakiről), penzió (szaknyelvi), alimentáció (régies)

egyenlőtlen

melléknév
  • különböző, össze nem illő, aránytalan, aszimmetrikus, szabálytalan, össze nem mérhető, összehasonlíthatatlan
  • (küzdelem): kiegyenlítetlen, igazságtalan, méltánytalan, egyoldalú, inadekvát (idegen)

ellencsapás

főnév
  • ellenakció, ellentámadás, visszavágás, ellenoffenzíva

felpillant, fölpilla

ige
  • felnéz, feltekint, felveti szemét, felemeli tekintetét

elfoglaltság

főnév
  • tevékenység, munka, foglalkozás, foglalatosság, dolog, teendő, tennivaló, munkálkodás, kötöttség, lekötöttség, időtöltés

csodaszép

melléknév
  • gyönyörű, gyönyörűszép, világszép, tündérszép, meseszép, festeni való

elmosogat

ige
  • elmos, leöblít, elöblít, felmosakodik (tájnyelvi)

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik