egyszínű szinonimái

melléknév
  • mintázatlan, színezetlen, sima, dísztelen, monokróm (idegen), monokromatikus (idegen)
  • szimpla, egysíkú, egyhangú, unalmas, monoton

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lasszó

főnév
  • pányva, hurok

elás

ige
  • elhantol, elföldel, eltemet, elkapar, eláj (tájnyelvi), temet, elvermel, vermel
  • (elássa magát): elzárkózik, bezárkózik, begubózik, elvonul, félrevonul, eltemetkezik, penészedik (valahol)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszínű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dulakodás

főnév
  • birkózás, birok, verekedés, csetepaté, harc, összetűzés, viaskodás, viadal, küzdelem, tülekedés (régies), tusa, hirig (szleng), gyúródás (tájnyelvi), pankráció (bizalmas)

csámcsog

ige
  • csemcseg (tájnyelvi), csámcsogtat (tájnyelvi), csámmog (tájnyelvi), csemmeg (tájnyelvi)

cifra II.

főnév
  • (régies): dísz, díszítés, sallang, cifrázat, cikornya, cicoma
  • (tájnyelvi): hasmenés, hasmars (bizalmas), szapora (tájnyelvi), fosás (durva)
  • (birtokszóként): neheze, dandárja
  • (régies): nulla, zéró, zérus

betoppan

ige
  • beállít, megérkezik, megjön, ott terem, belép, benyit, becsöppen, bevetődik, beugrik, betér, beköszönt, bebotlik, bekukkant, benéz, befut, beront, berobban, betámít (tájnyelvi), megjelenik, feltűnik Sz: beugrik, mint Bolond Istók Debrecenbe; pofafürdőt vesz (szleng); odatolja a pofáját (durva); odatolja a képét; beteszi a lábát; beeszi a fene

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

elkeseredik

ige
  • elszomorodik, kedvetlenedik, nekibúsul, kétségbeesik, elcsügged, elszontyolodik, odalesz, letörik, sírva fakad Sz: a búnak fenekébe esik

literatúra

főnév
  • irodalom, szépirodalom

azonosság

főnév
  • megegyezés, egyezés, megfelelés, identitás (idegen), egyenlőség, egyformaság, egyenértékűség, egybevágóság (szaknyelvi), ekvivalencia (szaknyelvi)

átlagember

főnév
  • közember, az utca embere, közkatona (régies), közlegény (régies), tucatember, kispista (szleng), Kovács János (szleng), béla (szleng), géza (szleng), tizenkettő egy tucat (tréfás)

bauxit

főnév
  • alumíniumérc

elmélet

főnév
  • teória, tétel, tan, tanítás, doktrína (szaknyelvi), nézet, feltevés, elképzelés, elgondolás, hipotézis, spekuláció, ideológia, észkép (régies)

elvon

ige
  • elhúz, félrehúz, félrevon
  • elvesz (valakitől)
  • megvon (vmit vkitől), leszoktat (valamiről)
  • (figyelmet): elterel, eltérít, elfordít
  • elvonatkoztat, absztrahál (idegen)

fütykös

főnév
  • bot, bunkó, bunkósbot, dorong, husáng, furkó, vessző, virgács, celőke (tájnyelvi), csigar (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző, fasz (durva), farok (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), szerszám, csök (tájnyelvi)

feliratkozik, fölira

ige
  • jelentkezik, benevez, bejegyezteti magát, előjegyezteti magát

együttes II.

főnév
  • csoport, csapat, team (idegen), közösség, kör, egylet, társaság, érdekszövetség, gárda (választékos), garnitúra (bizalmas), klikk (pejoratív), klub, kollektíva, brigád
  • társulat, énekkar, zenekar, kórus, ensemble (idegen), színtársulat, tánccsoport, táncegyüttes
  • komplé (idegen), ruha-összeállítás, kosztüm

drapp

melléknév, főnév
  • világosbarna, homokszín, mustárszínű, sárgásbarna, szürkéssárga, sárgásszürke, nyersgyapjúszínű, zergeszín (régies), chamois (idegen), bézs

elfeledkezik, elfele

ige
  • elfelejt, elfeled
  • megfeledkezik (valamiről)
  • (elfeledkezik magáról): elragadtatja magát, elragadja az indulat, elveszti a fejét

felfakad, fölfakad

ige
  • felnyílik, felreped, kifakad, felszakad
  • felpattan, kipattan (rügy)
  • feltör, kitör, kibuggyan, felbugyog, felzubog
  • (tájnyelvi): felpuhul, felázik (út)

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

csehszlovák

főnév, melléknév
  • cseh, cseszkó (bizalmas), cselák (szleng)

elhíresztel

ige
  • elterjeszt, kikürtöl, szétkürtöl, világgá kürtöl, kihirdet, kikiabál, közhírré tesz, nyilvánosságra hoz, fűnek-fának elmond, kibeszél, kipletykál (bizalmas), széttrombitál (bizalmas), kifecseg, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kipublikál (régies), kivulgál (régies)

felhőátvonulás

főnév
  • felhőjárás, felhőmozgás, felhősödés