fütykös szinonimái

főnév
  • bot, bunkó, bunkósbot, dorong, husáng, furkó, vessző, virgács, celőke (tájnyelvi), csigar (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző, fasz (durva), farok (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), szerszám, csök (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elnevez

ige
  • elkeresztel, megnevez, denominál (szaknyelvi)

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fütykös szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

faszeg

főnév
  • csap, facsap, csapszeg, faék, pecek (bizalmas)

eltöpreng

ige
  • elgondolkozik, eltűnődik, elrágódik (bizalmas), eltépelődik, elfelhőzik (tájnyelvi)

furcsa

melléknév
  • különös, különleges, szokatlan, sajátságos, meglepő, meghökkentő, valószínűtlen, fura, furi (bizalmas), faramuci (bizalmas), bizarr, groteszk, csodás (tájnyelvi), ciha, kacifántos
  • rendhagyó, szabályellenes, visszás, fonák, paradox (idegen)
  • muris (bizalmas), mulatságos, tréfás, vicces, bolondos, bohókás, hóbortos, különc, különcködő, originális, extra (szleng)

gyerekkor, gyermekko

főnév
  • gyermekség, ifjúság, kiskor, ifjúkor

önfeláldozás

főnév
  • odaadás, önmegtagadás, áldozatkészség, önzetlenség, áldozat, lemondás, altruizmus (idegen)

elé, elébe

névutó, határozószó
  • eléje, elibe (tájnyelvi), elejbe (tájnyelvi)

éjjel II.

főnév
  • éj (választékos), éjszaka

beborul

ige
  • elborul, befelhősödik, elfelhősödik, elfelhősül, elsötétedik, elsötétül, elhomályosodik (tájnyelvi), bedugul (tájnyelvi), fellegesül (tájnyelvi), besimul (tájnyelvi), elszontyolodik (tájnyelvi) Sz: lóg az eső lába
  • bedől, beledől, befordul, belefordul, beleborul

elhelyezkedés

főnév
  • helyzet, fekvés, beosztás, körülmény, konfiguráció (szaknyelvi), testtartás, póz, testhelyzet
  • állás, munka, hivatal, munkavállalás

gyurma

főnév
  • plasztilin, massza, gyuradék (régies), pasztelin (tájnyelvi)

hasadék

főnév
  • hasadás, rés, nyílás, lyuk, lék, repedés, repedék (régies), hézag, mélyedés, barázda, fissura (idegen), stoma (szaknyelvi), nyiladék (régies)
  • szurdok, szakadék, völgy, völgyszoros, törés, vágány (régies), hegyszoros, kanyon, vízmosás, meredély (választékos), hasadály (tájnyelvi), mélység, völgyeleg (tájnyelvi)

kelés

főnév
  • furunkulus (szaknyelvi), karbunkulus, kelevény (régies), gennyedés, gyűlés (tájnyelvi), tályog, darázsfészek (tájnyelvi), fakadás (tájnyelvi), fakadék (régies), süly (régies)

ima

főnév
  • fohász, imádság, hálaadás, zsolozsma, könyörgés, fohászkodás, esdeklés, esedezés, folyamodás, kérlelés

füzet

főnév
  • irka (régies), jegyzettömb, notesz
  • nyomtatvány, könyvecske, brosúra, prospektus, szillabus (régies)
  • kötet, folyóiratszám, folyóirat-példány

font2

melléknév
  • fonott, fonadékos, összefont, fonatos, fűzött

gőz

főnév
  • kigőzölgés, pára, vízgőz, vízpára, dunszt (bizalmas)
  • gőzfürdő, gőzkamra
  • borgőz, mámor
  • lendület, erő

ige

főnév
  • verbum (szaknyelvi)
  • (régies): szó

gégész

főnév
  • gégespecialista, gégeszakorvos, laringológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

feletti, fölötti

melléknév
  • felüli, túli

gyaloghintó

főnév
  • hordszék, vivőszék, baráthintó, saroglya, lektika (régies), palankin (idegen), riksa (idegen), kólya (tájnyelvi)

illetéktelen

melléknév
  • jogosulatlan, nem meghatalmazott, nem hivatalos, avatatlan, hívatlan, hozzá nem értő, inkompetens (idegen), kívülálló