dulakodás szinonimái
főnév
- birkózás, birok, verekedés, csetepaté, harc, összetűzés, viaskodás, viadal, küzdelem, tülekedés (régies), tusa, hirig (szleng), gyúródás (tájnyelvi), pankráció (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
diák
főnév
- diákgyerek, tanuló, tanítvány, nebuló (bizalmas), növendék, középiskolás, gimnazista, egyetemista, hallgató, egyetemi hallgató, főiskolai hallgató, főiskolás, discipulus (régies)
bűvészet
főnév
- bűvészkedés, bűvészmutatvány, zsonglőrködés, kunszt, szemfényvesztés, mágia, varázslás
- ügyesség, fogás, ámítás, hókuszpókusz (bizalmas)
bravúros
melléknév
- parádés, virtuóz, technikás, pompás, mesteri
- vakmerő, huszáros, hősi, vitézi, merész, elszánt, bátor
beleütközik
ige
- nekiütközik, összeütközik, nekimegy, belefut, belerohan
- belebotlik, találkozik, összetalálkozik, összefut (valakivel), beleszalad (valakibe, valamibe)
lelkivilág
főnév
- pszichikum, belvilág (régies), lelkület, lelkiség, érzésvilág, gondolatvilág, lélek
- vérmérséklet, mentalitás, egyéniség
átvezet
ige
- keresztülvezet, átvisz, keresztülvisz, átvezérel, átkísér
- (út, híd): átmegy (valamin, valahova), átvisz
- áttesz, átmásol, átír
elfordít
ige
- félrefordít, elmozdít, elcsavar, elteker, elforgat
- (lapot): elhajt, továbblapoz, továbbhajt, elforgat
- (figyelmet): elvon, eltérít, elterel
- (régies): (veszedelmet) elhárít
formális
melléknév
- alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
- megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
- rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
- szertartásos
- (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
- félreérthetetlen
fejenként
határozószó
- egyenként, egyénenként, külön-külön, személyenként, emberenként, koponyánként, kopoltyúnként (tréfás), per capita (régies), per kopf (bizalmas), per koponya (tréfás), per kopoltyú (szleng), summa szerint (régies)
durcás
melléknév
- duzzogó, sértődött, dacos, nyűgös, barátságtalan, mísz, morcos, morc, mogorva, morózus, durmancos (tájnyelvi), duzmos (tájnyelvi), mortyos (tájnyelvi)
éjszaka II.
határozószó
- éjjel, éjnek idején, éjnek évadján (régies), éjszakának idején, éjen (tájnyelvi), éjes-éjjel (tájnyelvi), éj évadján (tájnyelvi), éjjel évadán (tájnyelvi)
fás
melléknév
- erdős, ligetes, bokros, cserjés, gesztes (régies), sűrű (régies)
- kemény, rostos, szálkás, taplós, pudvás
- (régies): kedvetlen, fásult
éget
ige
- felgyújt, meggyújt, feléget, leéget, felperzsel, kiéget, eltüzel, elemészt, hamvaszt
- lemarat, marat
- (nap): barnít, süt, tűz, perzsel, pörköl, pirít
- mar, csíp, körmöz (tájnyelvi)
- (szleng): zavarba hoz, cikiz (szleng), lebőget (szleng)(szleng)
cibál
ige
- húzgál, rángat, ráncigál, huzigál, megtépáz, tépáz, tépdes, húz, vonszol, szaggat, cibáz (tájnyelvi), cincál (tájnyelvi), csupáz (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi), gyámbász (tájnyelvi), gyepál (tájnyelvi)
elbocsátás
főnév
- eleresztés, elengedés, obsit
- leépítés, létszámcsökkentés, elküldés, lapátra tétel (szleng), elmozdítás, kizárás, felmondás, felmentés, racionalizálás, menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás, kicsapás
fegyverzet
főnév
- fegyverek, armatúra (idegen), hadifelszerelés
- haditechnika, harci technika
- felkészültség, rátermettség