egyszálbélű szinonimái

melléknév
  • (tájnyelvi): kis étkű, sovány, keszeg (bizalmas), gebe, nyápic, nyeszlett, vékonydongájú, bőregér (szleng), csontkollekció, hámozott giliszta (szleng, tréfás), kákabélű (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

agy

főnév
  • agyvelő
  • ész, értelem, elme, felfogóképesség, szürkeállomány
  • fej, fő, kobak (bizalmas)
  • (régies): koponya
  • kerékagy
  • puskaagy, puskatus

kormányzó I.

melléknév
  • vezető, irányító
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszálbélű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dugaszol

ige
  • bedug, lezár, betöm, tömít, dugacsol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (növényt) ültet, duggat

csalás

főnév
  • becsapás, félrevezetés, ármány, megtévesztés, rászedés, kijátszás, szemfényvesztés, bűvészmutatvány, ámítás, panama (választékos), perfídia (régies), fondorlat, csúsztatás, szélhámosság, szédelgés, humbug (bizalmas), svihákság (bizalmas), trükk, átejtés (bizalmas), svindli, átverés (bizalmas), bunda (szleng), kamu (szleng), csélcsapás (régies), félkézkalmárkodás (tájnyelvi)

cezúra

főnév
  • lábmetszet (szaknyelvi), sormetszet (szaknyelvi), dierézis (szaknyelvi)
  • szünet, időköz, pauza
  • választóvonal, határvonal
  • megszakítás

betéve

határozószó
  • könyv nélkül, kívülről, fejből, emlékezetből, kordéra (régies), álmában is

egyedül

határozószó
  • egyes-egyedül, magányosan, egymaga, maga, önmagában, egy szál maga, magán (régies), társtalanul, bugafővel (tájnyelvi), egyesben (tájnyelvi), egyesleg (tájnyelvi), árván, visszavonultan, elhagyatottan, elszigetelten, elzárkózva, szólóban (bizalmas), facéran (bizalmas), önállóan, függetlenül Sz: mint az ujjam(valakivel)
  • csak, csakis, csupán, kizárólag, kizárólagosan, magában véve, merőn, pusztán, tisztán, önmagában, csupádon (tájnyelvi)

elképeszt

ige
  • meglep, megdöbbent, meghökkent, elborzaszt, bámulatba ejt, konsternál (régies), megzavar, megrendít

lila II.

főnév
  • ötszázforintos, ötszázas (bizalmas), ötös, öt kiló (szleng), ady (szleng), költőpénz (tréfás)

azalatt

határozószó
  • amíg, miközben, időközben, aközben, közben, azonban, addig, ugyanakkor

átkelés

főnév
  • áthaladás, átjárás, átvonulás, átmenés, átutazás, általmenés (tájnyelvi), általbódorgás (tájnyelvi)
  • átjáró, átkelő, átkelőhely, gázló, rév, kompjárat

bársonyvirág

főnév
  • bársonyka, büdöske, büdösrózsa, büdösszegfű

elmarad

ige
  • lemarad, leszakad, visszamarad, visszaesik, hátramarad, elmaradozik(valakit)
  • késik, késlekedik
  • (valakitől, valamitől): eltörpül, alatta marad
  • nyugton marad, veszteg marad
  • meghiúsul, ugrik (szleng)
  • megszűnik, abbamarad

elvezet

ige
  • elkísér, elvisz, eljuttat
  • eltérít, elterel
  • (vizet): lecsapol, levezet

füstölt

melléknév
  • tartósított, szárított

felhőszakadás

főnév
  • záporeső, zuhany (bizalmas), zuhé (bizalmas), zuhi (bizalmas), ár, égszakadás, esőszakadás, fellegszakadás

egyszerűen

határozószó
  • feltűnés nélkül, minden további nélkül, kertelés nélkül, keresetlenül, mesterkéletlenül, természetesen, szimpliciter (idegen), minden teketória nélkül, egyszerűleg (régies)
  • tisztán, merőben, teljesen

drágagyöngy

főnév
  • (régies): igazgyöngy

elfacsarodik

ige
  • elcsavarodik, eltekeredik
  • (tájnyelvi): elkeseredik, sírva fakad
  • elformátlanodik, eltorzul
  • elfintorodik

feleség

főnév
  • nej, hitves, házastárs, hitvestárs, hitestárs (régies), élete párja (valakinek), asszony, oldalborda (bizalmas), asszonytárs, hátizsák (szleng), házi kereszt, anyjuk (tájnyelvi), oldalkocsi (szleng), kegyes (régies), bába (tájnyelvi), duduka (tájnyelvi), feletárs (tájnyelvi)

elálmélkodik

ige
  • elámul, elcsodálkozik, ámulatba esik

csavaranya

főnév
  • anyacsavar, mutter (szaknyelvi), anya (bizalmas), csavarbiztosíték

elhatárol

ige
  • elválaszt, elkülönít, elrekeszt, elszigetel, izolál (választékos), szeparál (választékos)
  • (elhatárolja magát): elhatárolódik, elzárkózik, visszautasít, megtagad

felhatalmazott, fölh

melléknév
  • feljogosított, meghatalmazott, megbízott, jogosult, illetékes, felruházott
  • kinevezett, kiküldött