egyedül szinonimái

határozószó
  • egyes-egyedül, magányosan, egymaga, maga, önmagában, egy szál maga, magán (régies), társtalanul, bugafővel (tájnyelvi), egyesben (tájnyelvi), egyesleg (tájnyelvi), árván, visszavonultan, elhagyatottan, elszigetelten, elzárkózva, szólóban (bizalmas), facéran (bizalmas), önállóan, függetlenül Sz: mint az ujjam(valakivel)
  • csak, csakis, csupán, kizárólag, kizárólagosan, magában véve, merőn, pusztán, tisztán, önmagában, csupádon (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

örül

ige
  • örvend, örvendezik, repes, ujjong, lelkendez, örömét leli (valamiben), boldog, szívesen vesz, vigad, tapsol, kedvét leli (valamiben), örömet érez Sz: a tetve is örvend; aligha kancája meg nem csikózott; azt se tudja, mit csináljon örömében; dagad a szíve a boldogságtól; fittyet hány a búnak; földhöz veri a seggét örömében; hízik a mája; kiugrik a bőréből; madarat lehet fogatni vele; majd kiugrik a bőréből örömében; örül, mint majom a farkának; összeüti a bokáját; széles a kedve; szélnek ereszti a bánatot; úszik a boldogságban

tökéletes

melléknév
  • kifogástalan, hibátlan, eszményi, ideális, abszolút (idegen), optimális, páratlan, teljes, mintaszerű, utánozhatatlan, megismételhetetlen, utolérhetetlen, felülmúlhatatlan, példaszerű, példás, példátlan, makulátlan, gáncstalan, perfekt (idegen), fogyatkozatlan (régies)
  • kitűnő, kiváló, kimagasló, kiemelkedő, nagyszerű, remek, pompás, mesteri, briliáns, elsőrendű, elsőrangú, penge (szleng)
  • élethű, pontos, precíz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyedül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

domború

melléknév
  • feldudorodott, bogárhátú, hasas, dagadt, kidudorodó, kidomborodó, kidomborított, púpos, boltozatos, boltos (tájnyelvi), bögyökös (tájnyelvi), dombos, puffadt, pöffedt, duzzadt
  • konvex (szaknyelvi), bikonvex (szaknyelvi)(szaknyelvi)(szaknyelvi)

cinóber

melléknév, főnév
  • cinnabarit
  • világospiros, cinóberpiros, cinóbervörös
  • (szleng): vörös (hajú ember)

bűn

főnév
  • bűntett, bűncselekmény, bűntény, vétek, vétség, mulasztás, hiba, botlás, ballépés, szenny, erkölcstelenség, gonosztett, gaztett, gazság, gonoszság, istenkísértés, jogsértés, kihágás, túlkapás, törvénytelenség, törvényszegés, deliktum (régies), balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

beront

ige
  • berobban, berobog, berohan, bevágódik, bevágtat, beviharzik
  • (régies): betör, bezúz, beüt, belyukaszt, beszakít

dzseki

főnév
  • lemberdzsek, anorák

elhalad

ige
  • elmegy, elvonul, továbbmegy, elsiet, elporzik (bizalmas), ellép, eltávolodik
  • (út): vezet, visz, halad
  • (idő): eltelik, elmúlik, eljár

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet

átölel

ige
  • megölel, átkarol, átfog, körülfog, körülölel, körülvesz, átkulcsol, átfon, körülfon, karjába szorít, karjába zár, megszorít, magához szorít, általfog (régies), általkulcsol (régies), nyakába borul, keresztülölel (tájnyelvi)

asszonyka

főnév
  • menyecske, fiatalasszony, teremtés

ballag

ige
  • bandukol, baktat, mendegél, megy, lépked, kullog, cammog, andalog, battyog, slattyog (bizalmas), sétál, poroszkál, kutyog (tájnyelvi), ballagdál (tájnyelvi), ballókál (tájnyelvi), bandikál (tájnyelvi), bandukál (tájnyelvi)
  • (iskolától) búcsúzik

elkér

ige
  • kölcsönkér, kölcsönöz, kikönyörög, kisír, elkunyerál (bizalmas)
  • kér, felszámít, számít, fizettet

eltaszít

ige
  • ellök, félrelök, ellódít, eltol, eltávolít, eltaszigál (tájnyelvi)
  • kivet, kitaszít, megtagad, elkerget, elküld, repudiál (régies)

fuldoklik, fuldokol

ige
  • fulladozik
  • öklendezik, ökrendezik (régies)
  • bukákol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi), fullákol (tájnyelvi), ikeg (tájnyelvi)

felelősségérzet

főnév
  • felelősségérzés, felelősségtudat, felelősségvállalás

egyenes II.

főnév
  • (szaknyelvi): vonal, szakasz

dobban

ige
  • koppan, dübben (tájnyelvi)
  • (szív): ver, rebben (tájnyelvi)

elég1

ige
  • megég, elhamvad, leég, ellángol, ellobban, elporlad, elszenesedik, a lángok martalékává válik (választékos), porrá ég, ellangal (tájnyelvi)

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

egyszálbélű

melléknév
  • (tájnyelvi): kis étkű, sovány, keszeg (bizalmas), gebe, nyápic, nyeszlett, vékonydongájú, bőregér (szleng), csontkollekció, hámozott giliszta (szleng, tréfás), kákabélű (tájnyelvi)

csacsi II.

melléknév
  • balgatag (választékos), buta, butácska, butuska, csacska, együgyű, hólyag (bizalmas), málé, mamlasz, hiszékeny, naiv, oktalan, oktondi, tájékozatlan, tapasztalatlan, szamár, tökfilkó, csacsifüles (bizalmas), csicsa (tájnyelvi)

életöröm

főnév
  • életkedv, derű, életvidámság, élénkség, lelkesültség

feled

ige
  • felejt, mellőz, hanyagol