egypetéjű szinonimái

melléknév
  • monozigotikus (szaknyelvi), uniovuláris (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kereskedik

ige
  • ad-vesz, üzletel, árul, árusít, áruskodik (tájnyelvi), kalmárkodik, kufárkodik (régies), kupeckedik, bellérkedik, seftel (pejoratív), üzérkedik, csereberél, cserél, tőzsérkedik, negociál (régies)
  • (régies): keres, kutat, keresgél

túlzó

melléknév
  • szélsőséges, szertelen, féktelen, zabolátlan, esztelen, végletes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egypetéjű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dudál

ige
  • tülköl, kürtöl, szirénázik, sípol
  • (szél): zúg, süvít, süvölt

családfenntartó

főnév
  • kenyérkereső

ceremónia

főnév
  • szertartás, ünnepség, ünnepély, pompa, hókusz-pókusz (bizalmas), parádé
  • szertartásosság, formaság, formalitás, külsőség, körülményesség, körülményeskedés, teketória, cirkusz, felhajtás

betemet

ige
  • betöm, betölt, behány, bevet, betakar, beföldel, elhantol, bekapar

egybevet

ige
  • összehasonlít, összevet, szembeállít, összemér, összeolvas, egyeztet, összeegyeztet, összeilleszt, kollacionál (régies), komparál (idegen)

elkártyáz

ige
  • eljátszik, elveszteget, elveszít

lift

főnév
  • felvonó, személyfelvonó
  • páternoszter

avatatlan

melléknév, főnév
  • járatlan, tapasztalatlan, illetéktelen, laikus, kívülálló, tájékozatlan, műkedvelő, amatőr, szakszerűtlen, hozzá nem értő, dilettáns, kontár(bizalmas)

átitat

ige
  • átáztat, átjár, szétterjed (valamiben), telít (szaknyelvi), impregnál (szaknyelvi), szaturál (szaknyelvi), degeszt (régies), átszívat (tájnyelvi)
  • benedvesít, bevizez, bemárt
  • (érzés): áthat, eltölt, átjár, elönt

barnul

ige
  • sötétül, sötétedik, feketedik, sül, pirul, pörkölődik, karamellizálódik
  • lesül, lebarnul
  • barnállik
  • (tájnyelvi): esteledik, sötétedik

elles

ige
  • beles, lenéz, lemásol
  • eltanul, kiles, kitalál, kifigyel (bizalmas)

elveszteget

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

fürge

melléknév
  • élénk, gyors, lendületes, sebes, friss, szapora, mozgékony, eleven, serény, tűzrőlpattant, vidor (régies), fürgönc (régies), findri (tájnyelvi), virgonc, vickula (tájnyelvi, régies), pendri (tájnyelvi), incempinc (tájnyelvi), ugri (tájnyelvi), gyíkos (tájnyelvi)

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)

egyszer II.

határozószó
  • valamikor, egykoron, valaha, régen, rég, egykor, hajdan, egykorban (régies), egyolykor (tájnyelvi)
  • jövőre, majd egyszer, majd, alkalomadtán, a közeljövőben
  • (egyszer csak): hirtelen, váratlanul, egyszerre csak

dörzsöl

ige
  • dörgöl, fen, csiszol, smirgliz, vakar, koptat, horzsol, morzsol, súrol, sikál, sikárol (tájnyelvi), csutakol
  • políroz, pucol (bizalmas), fényesít, vikszel, kefél, szidoloz
  • horzsol, sért

élettörténet

főnév
  • életrajz, emlékirat, életregény (szaknyelvi), biográfia (szaknyelvi), életírás (régies), memoár (választékos), emlékirat (választékos), curriculum vitae (választékos)

félénk

melléknév
  • ijedős, félős, gyáva, nyúlszívű, asszonyszívű (régies), majrés (szleng), beszari (durva), nyuszi (bizalmas), pelenkavitéz (pejoratív), betoji (szleng), cseszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), illikes (tájnyelvi), ijeszke (tájnyelvi)
  • meghunyászkodó, pipogya
  • félszeg, szégyenlős, szemérmes, bátortalan
  • mamlasz, gyámoltalan, visszahúzódó, tartózkodó, elfogódott, megilletődött, kishitű, tétova

elágazás

főnév
  • szétágazás, kettéágazás, csomópont, ramifikáció (idegen)

csattan

ige
  • cserdül, csattanít (tájnyelvi), csetten, pattan, durran, dörren, csörren, dördül, pukkan, rittyen (régies)
  • cuppan (csók)

elharapódzik, elhara

ige
  • elterjed, tovaterjed, elhatalmasodik, eluralkodik, úrrá lesz, elburjánzik, elszaporodik, terjed, lábra kap, megnő, grasszál (régies), ellegel (tájnyelvi)

felhangzik, fölhangz

ige
  • felcsendül, felcsattan, megszólal, felzeng, megzendül, felzúg, felharsan, felsír, felszárnyal, felzivatarlik (régies)