elágazás szinonimái

főnév
  • szétágazás, kettéágazás, csomópont, ramifikáció (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tollszár

főnév
  • pennafa (tájnyelvi), pennaszár (tájnyelvi), szár

hazafias

melléknév
  • hazaszerető, hazafiúi, nemzeti, honfias (régies), patriotikus (régies), nacionális (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elágazás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

edződik

ige
  • erősödik, acélosodik, keményedik

csélcsap

melléknév
  • csapodár, csalfa, ledér, hűtlen, hűtlenkedő, könnyűvérű, kanos (férfi) (tájnyelvi)
  • állhatatlan, ingatag, szeszélyes, változékony, megbízhatatlan

ciszta

főnév
  • dudor, duzzanat, daganat, tömlő

bicikli

főnév
  • kerékpár, bringa (bizalmas), bicaj (bizalmas), canga (bizalmas), keró (bizalmas), vasparipa (tájnyelvi), drótszamár (tájnyelvi), tandem, kenyérgőzös (tréfás), velocipéd (régies)

egypetéjű

melléknév
  • monozigotikus (szaknyelvi), uniovuláris (szaknyelvi)

ellenzés

főnév
  • helytelenítés, rosszallás, elutasítás, visszautasítás, óvás, tiltakozás, ellentmondás

lubickol

ige
  • fürdik, úszkál, pancsol (bizalmas), fröcsköl, locsatol (tájnyelvi), locskol (tájnyelvi)

ballaszt

főnév
  • nehezék, holtsúly, holtteher
  • (választékos): kölönc (tájnyelvi), kolonc
  • (szaknyelvi): kavicságy (síné)

átvesz

ige
  • kézhez vesz, kézbe vesz, megfog, elkap, megszerez, elfogad, átvállal, magára vállal
  • elsajátít, eltanul, (modort, divatot) felvesz, (szokásra) rákap
  • megtanul, átismétel

befejeződik

ige
  • bevégződik, végződik, véget ér, vége szakad, végéhez ér
  • lebonyolódik, lezárul, lezáródik, bezárul, záródik, beszűnik (tájnyelvi), kitelik (tájnyelvi)

előbújik

ige
  • kibújik, előjön, kimászik
  • (égitest): előtűnik, feltűnik, feltetszik (régies)
  • (tojásból): kikel
  • előbukkan, napfényre kerül, napvilágra kerül, kiderül

említett

melléknév
  • mondott, fenti, előbbi, korábbi, nevezett, érintett, kérdéses

gazdálkodó II.

főnév
  • gazda, paraszt, földműves, szántóvető (régies), termelő, pór (választékos), farmer, ökonómus (szaknyelvi)

felnevel, fölnevel

ige
  • gondoz, istápol, táplál (régies), naggyá növel, felcseperegtet (tájnyelvi)
  • kiképez, taníttat, iskoláztat

elálmosodik

ige
  • beragad a szeme, elnehezedik a feje

eb

főnév
  • kutya, kutyó (tájnyelvi), kutyus (bizalmas), kutyuli (bizalmas), csahos, kan, szuka
  • (régies): gazember, gazfickó

elhibáz

ige
  • elront, eltéveszt, elvét, elbaltáz (szleng), elpuskáz (bizalmas), kihagy, eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elbarmol (szleng), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), elpackáz (bizalmas), melléfog, bakot lő, kudarcot vall, elügyetlenkedik, elhülyéskedik, elnéz
  • mellélő, mellétrafál Sz: elhibázza, mint a macska a fingást; balfogást csinál; rossz lóra tesz; eltalálja szarva közt a tőgyit; eltalálja, mint cigány a búzavetést

felingerel, fölinger

ige
  • felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)

elefántcsont

főnév
  • ivor (választékos), elefánttetem (régies)

csermelyciprus

főnév
  • átán, atkafű, hangafa, jászfenyő, némettamariska, tamarik, tamariska

elkészül

ige
  • befejeződik, megvalósul, fölépül, tető alá kerül, bevégződik, létrejön, megszületik
  • (valamivel): befejez, elkészít
  • (valamire): felkészül, berendezkedik

felmegy, fölmegy

ige
  • felmászik, felsétál, feljut, felkúszik, felhág, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, felballag, felszalad, feljön
  • felhajt
  • felutazik, felruccan, felrándul
  • fellátogat, felnéz, felugrik
  • felköltözik
  • (út): felvisz
  • felszáll, felemelkedik, felszökik, nő, fokozódik, magasra tör, felcsap, egekig csap, magasra szökik
  • (függöny): felgördül
  • (valamennyire): rúg, kitesz