elválás szinonimái

főnév
  • különválás, szétválás, hasadás, elkülönülés, elkülönzés (régies), szeparáció (idegen), szeparálódás
  • válás
  • elszakadás, búcsú, búcsúzás, búcsúzkodás, búcsúvétel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

behív

ige
  • behívat, behí (tájnyelvi), beszólít, beszólíttat, berendel, beidéz, megidéz (szaknyelvi), becitál, kiszól (valakiért), kiüzen (valakiért), bekér, beparancsol, beinvitál
  • (katonának): bevisz, bevonultat, beránt (bizalmas), beszipkáz (bizalmas), bekíván (tájnyelvi), felszerel, besoroz
  • mozgósít

ráérős

melléknév
  • komótos (bizalmas), nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozott, körültekintő, óvatos, kimért
  • szertartásos
  • kényelmes
  • lassú, időigényes, hosszadalmas, körülményes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elválás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előrehaladott

melléknév
  • fejlett, késői, súlyosbodott (állapot)

egybekel

ige
  • házasságot köt, összeházasodik, összekel (tájnyelvi), örök frigyre lép, házasságra lép, megesküszik
  • megnősül, feleségül vesz, nőül vesz, elvesz
  • hozzámegy, feleségül megy, férjhez megy (valakihez)

dragonyos

főnév
  • könnyűlovas, kurtályos (régies)
  • debella

cselgáncs

főnév
  • dzsúdó (szaknyelvi)
  • dzsiudzsicu (szaknyelvi)

elszenved

ige
  • elvisel, eltűr, elbír, kibír, keresztülmegy, átesik, átmegy (valamin), átél, kiáll, lenyel (bizalmas), aláveti magát (valaminek), hord, hordoz, tolerál, végigcsinál(valami ellen)

etikus

melléknév
  • tisztességes, becsületes, erkölcsös, fair (idegen), sportszerű

megró

ige
  • megfedd, megdorgál, megszid, megpirongat, korhol, megreguláz, rendreutasít, szemére vet Sz: leszedi a keresztvizet (valakiről); megmossa a fejét
  • megint, megrovásban részesít, megfenyít

bodnár

főnév
  • hordókészítő, kádár, pintér (régies)

biankó

melléknév
  • üres, kitöltetlen

böfög

ige
  • ökrendik, böffen, böffent, büfizik (bizalmas), bökken (tájnyelvi), bufogat (tájnyelvi), kérődzik (régies)

facsar

ige
  • csavar, gyűr-gyavar (tájnyelvi)
  • kicsavar, víztelenít
  • szikkaszt, présel, sajtol
  • (tájnyelvi): iparkodik, igyekszik
  • (valamiből valamit): szerez, előteremt, nyer, kikényszerít, kiprésel
  • (orrot): mar, ingerel, csíp

feljár, följár

ige
  • fel-fellátogat, el-ellátogat, eljár, felnézeget

harcos II.

főnév
  • katona, vitéz, fegyveres, honvéd, zsoldos, harcász (régies), bajnok (régies), kardos (régies), dalia (régies), levente (régies), hadastyán (régies), hadfi (régies), harcfi (régies), militáns

gálic

főnév
  • szulfát, gálickő

elváltoztat

ige
  • megváltoztat, átváltoztat, átalakít, deformál

előkeres

ige
  • megkeres, előás, előhalász, előbányász, elővesz, előkotor, előkerít, felkutat

erősítés

főnév
  • roborálás (szaknyelvi), roboráció (szaknyelvi), edzés
  • támasz, támaszték, dúc
  • utánpótlás

függő II.

főnév
  • fülbevaló, fülönfüggő (régies), függelék, csörzs (régies), csingilingi, csillenge (régies), csüngő, mütyürke, mütyür, fütyölék (régies), fürtözet (régies), fityegő, zsuzsu (régies)
  • (szaknyelvi): szállítómű, rázócsúszda
  • mérőón, függőón

emészt

ige
  • sziesztázik (bizalmas), ejtőzik, kérődzik (pejoratív)
  • (természeti folyamat): pusztít, rongál, tönkretesz
  • (bánat): rág, őröl, sorvaszt, epeszt, aggaszt, kínoz, mardos, marcangol, gyötör, furdal

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

eshetőség

főnév
  • lehetőség, valószínűség, eventualitás (idegen), kilátás, alkalom, esély, sansz (bizalmas)
  • remény, várakozás, távlat, perspektíva

gácsér

főnév
  • gúnár, hím kacsa, kacsagúnár (tájnyelvi), bakréce (tájnyelvi), baktóka (tájnyelvi)