egyhetes szinonimái

melléknév
  • hétnapos, hetes, egyheti

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pöszméte

főnév
  • egres, piszke, biszke, köszméte (tájnyelvi), tüskeszőlő (tájnyelvi)

meghirdet

ige
  • kihirdet, nyilvánosságra hoz, elhíresztel, közread, bejelent, kikiált, hírré tesz (régies), közhírré tesz, kikürtöl
  • felolvas, kiplakátoz, kiír, közzétesz, kitűz (választékos), felkínál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyhetes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drágakő

főnév
  • ékkő, ékáru (régies), nemeskő, kámea

cuppog

ige
  • szortyog, tocsog, locsog, vartyog (tájnyelvi), csemcseg (tájnyelvi), csicsog (tájnyelvi), laspog (tájnyelvi), lepcseg (tájnyelvi)

célirányos

melléknév
  • célravezető, célszerű, megfelelő, hasznos, alkalmas, hasznot hajtó, hatékony, helyénvaló, hasznavehető, értelmes, meggondolt, józan, tanácsos

beszűrődik

ige
  • beszivárog, beszüremlik (választékos), beszüremkedik (választékos), behatol, beivódik, befolyik

égi

melléknév
  • mennyei, túlvilági, földöntúli, éteri, szeráfi, szerafikus, angyali, édeni, paradicsomi, isteni, testetlen, légies, finom, átszellemült, természetfeletti, emberfölötti, lelki, szellemi, magasabb rendű, felsőbb rendű, halhatatlan, szent
  • (választékos): magasztos, fenséges, magasröptű

elismer

ige
  • elfogad, belát, vállal, tudomásul vesz, akceptál (választékos), tiszteletben tart, respektál, koncedál (szaknyelvi), igazol, tanúsít, hitelesít, aláír, jóváhagy, engedélyez, nyugtáz
  • beismer, bevall
  • honosít, szentesít, ratifikál (szaknyelvi), legitimál (szaknyelvi)
  • méltányol, értékel, becsül, megbecsül, nagyra tart, fejet hajt (valaki előtt), dicsér, jutalmaz, díjaz

levitézlett

melléknév
  • lecsúszott, tönkrement, elszegényedett, deklasszált (idegen)
  • idejétmúlt, divatjamúlt, elavult, túlhaladott, ósdi, avatag, ó (régies), ócska, ásatag (pejoratív), korszerűtlen, időszerűtlen, elmaradott, avas (szleng)

aula

főnév
  • (császári, pápai) udvar, udvartartás
  • díszterem, díszcsarnok, fogadóterem, váróterem, zsibongó

átgurul

ige
  • átgördül, átgörög, keresztülgördül
  • átmegy, keresztülmegy, áthalad
  • átkerekez, átkocsizik

barázdabillegető

főnév
  • leánykamadár (tájnyelvi), billegény (tájnyelvi)

ellenőriz

ige
  • kontrollál, felülvizsgál, felülbírál, egybevet, szondáz, szemügyre vesz, felügyel, felvigyáz, meóz, rovancsol (szaknyelvi), igazoltat, tesztel, kipróbál, cenzúráz (szaknyelvi)
  • átnéz, tanulmányoz, revideál, inspiciál (régies), utánanéz
  • lenyomoz, lekáderez, utánanéz, priorál (szaknyelvi)

elvág

ige
  • szétvág, kettévág, átvág, elmetsz, kettéhasít, elnyír, elnyiszál, szeletel, elhasít, elnyisszant, elmetél (tájnyelvi), elszeg (tájnyelvi), elszel (tájnyelvi), elriszál (tájnyelvi)
  • (valamitől): elzár, elrekeszt, elszakít, elszigetel
  • megszakít, félbeszakít
  • (bizalmas): megbuktat, elbuktat, prolongál (bizalmas), megvág (bizalmas), elhúz (bizalmas), meghúz (bizalmas)

függöny

főnév
  • kárpit, firhang (bizalmas), drapéria
  • (színházi) kortina (szaknyelvi), előfüggöny

felháborít, fölhábor

ige
  • felbosszant, feldühít, felmérgesít, megharagít, felbőszít, felingerel, felidegesít, felizgat, fellázít, kihoz a sodrából

egyke

melléknév
  • egyetlen, egyetlenke, anyaegye (tájnyelvi), aranyszar (tájnyelvi), egyecske (tájnyelvi), egyfi (tájnyelvi)

döglik

ige
  • pusztul, hull, elhullik, gebed (tájnyelvi), döglészik (tájnyelvi), döglödözik (tájnyelvi)
  • (durva): lustálkodik, henyél, tétlenkedik, hever, lajhárkodik Sz: kerüli a munkát; fázik a munkától; lopja a napot
  • (valakiért): bolondul, rajong, bele van őrülve, bele van gárgyulva (bizalmas), bele van pistulva, megveszik (valakiért), oda-vissza van (valakitől) (szleng), berosál (szleng)

élesztő II.

főnév
  • kovász, savanyító, erjesztő, pár (régies), cők (régies), kelesztő (régies), cajg (tájnyelvi), fermentum (régies), serhányás (régies)

felébreszt, fölébres

ige
  • felkelt, felkölt, felver, felráz, felriaszt, felzavar, fellármáz, felijeszt, magához térít, (ágyból) kiugraszt
  • felgerjeszt, felszít, fellobbant, felgyújt, felkorbácsol

ékeskedik

ige
  • (régies): díszlik, díszeleg

csapzott

melléknév
  • kusza, zilált, viharvert, összekuszált, összekuszálódott, borzas, kócos, fésületlen, gubancos, bozontos, boglyas, boncos (tájnyelvi), csapétes (tájnyelvi), csomós, összecsomósodott

elhadar

ige
  • eldarál, ledarál, elfúj, elszaporáz (régies), elszapornikáz (tájnyelvi), elhandrál (tájnyelvi), egy szuszra elmond

felforral, fölforral

ige
  • felfőz, felhevít, fellobbant (tájnyelvi), meglobbaszt (tájnyelvi), megrottyant (tájnyelvi), lobbint (tájnyelvi), permeszt (tájnyelvi)