felforgat, fölforgat szinonimái

ige
  • felfordít, felbillent, felborít, felborogat, feldönt, feltaszigál
  • feldúl, összekever, összehány, széthány, felkavar, megzavar, felbomlaszt, összekuszál, megbolygat
  • lázít, aláás, aláaknáz Sz: a feje tetejére állít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megtiszteltetés

főnév
  • tisztesség, dekórum (régies), kitüntetés, dicsőség, elismerés, megbecsülés

fogat2

főnév
  • hintó, kocsi, szekér, ekvipázs (régies), fiáker
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felforgat, fölforgat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fauna

főnév
  • állatvilág

elsikkaszt

ige
  • eltulajdonít, elidegenít, eltüntet, elvesz, ellop, elemel, elkaparint, elcsen (bizalmas), zsebre tesz, elcsakliz (bizalmas), elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), elmismásol (bizalmas), ellappant (régies), elcsíp (régies), elmarkol (régies), lenyúl (szleng), elsavanyít (tájnyelvi), elsikampol (tájnyelvi), elcigányol (tájnyelvi), elföldel (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

előbbi

melléknév
  • megelőző, előző, korábbi, régebbi, egykori, azelőtti, hajdani, régmúlt, régvolt, előbbeni (régies)
  • fent említett, fenti, föntebbi

egyéves

melléknév
  • éves, esztendős
  • (növény): egynyári, efemer

felborul, fölborul

ige
  • feldől, felbillen, felbukik, felfordul, oldalára billen, összerogy, elesik, kidől, elvágódik, elnyal (szleng), összeesik, összecsuklik, összeroskad
  • felbomlik, megbomlik (választékos), meghiúsul, szétzilálódik, összekuszálódik

feslik

ige
  • bomlik, foszlik, szakad, szétmegy, keshed (tájnyelvi)
  • (virág, rügy): nyílik, kibomlik, hasad (választékos), kipattan, fakad, fejlik (régies), bontakozik

nagyanya

főnév
  • nagymama, nagymami (bizalmas), nagyi (bizalmas), nagyika (bizalmas), mami (bizalmas), mamóka (bizalmas) mamika (bizalmas), nagyanyó, öreganya, nyanya (tájnyelvi), mamó (tájnyelvi), nagyinkó (tájnyelvi), mányi (tájnyelvi), szüle (régies), szülike (tájnyelvi), bábi (tájnyelvi), banyó (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), másikanya (tájnyelvi), (anya anyja) peszeanya (tájnyelvi)

csodál

ige
  • gyönyörködik, megcsodál, ámul-bámul, álmél (régies), szájat tát (bizalmas)
  • bámul, tisztel, imád, bálványoz, felnéz (valakire), rajong (valakiért), adorál (régies), respektál, hódol, hasra esik (valaki előtt) (bizalmas), odáig van (valakiért)
  • csodálkozik, furcsáll

cseppkő

főnév
  • sztalaktit, sztalagmit, csepegőkő (régies)

áldoz

ige
  • (szertartásban): felajánl, bemutat
  • (vmely ügyért vmit): odaad, szentel
  • (valamire): költ, kiad, ráfordít, rászán, fordít

dauer

főnév
  • hajhullám, tartós hullám, tartós (tájnyelvi)

fizetéses

melléknév
  • fizetett, díjazott

fűzfapoéta

főnév
  • (pejoratív): költőcske, versfaragó, verselő, verskoholó, rímfaragó, rímgyártó, rímkovács, poetaszter (idegen), verzifikátor (idegen)

iglice

főnév
  • tövises iglice, ekeakadály, ekenyűg, eketartófű, iglicetüsök, igrictüske, istenátkozta-tüske, ökörgúzs

hárít

ige
  • (ütést): kivéd, felfog, paríroz (régies)
  • visszautasít, cáfol
  • ráfog, ráken, áttol, ró, hagy, átpasszol (bizalmas), hárint (tájnyelvi), halít (tájnyelvi), hirgál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): összesöpör, összegyűjt

felfuttat, fölfuttat

ige
  • (növényt): felnöveszt, felkúszat
  • kifejleszt, felfejleszt

fáradt

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

feltekint, föltekint

ige
  • felnéz, felpillant, felemeli szemét, felemeli tekintetét, felveti tekintetét

hangosbemondó

főnév
  • hangosbeszélő, hangosanbeszélő, hangszóró, megafon, hangtölcsér, duda (tájnyelvi)

felkiált, fölkiált

ige
  • elkiáltja magát, felordít, felüvölt, felkurjant, felrivall, felsikolt, felvisít, felcsattan, feljajdul, kifakad, elbődül, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
  • felkiabál, felszól

eltakarít

ige
  • elhord, elrak, eltesz, elpakol, elrámol, elsöpör
  • (régies): eltemet, elföldel, elhantol (választékos), koporsóba helyez, örök nyugalomra helyez
  • eltüntet, eltávolít

fennakadás

főnév
  • elakadás, megakadás, felakadás
  • zökkenő, zökkenés, nehézség, buktató, zavar, szünet
  • meglepődés, megütközés, megbotránkozás, kifogás

harapás

főnév
  • falás, falat, falatka, darab, darabka, katona (bizalmas), harapat (tájnyelvi)
  • marás, csípés
  • kapás