egyfajta szinonimái

melléknév
  • egyféle, egyforma, egyfajtú (tájnyelvi), egységes
  • bizonyos, valamilyen, valamifajta, valamiféle

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

siserahad, siserehad

főnév
  • embertömeg, tömeg, gyülevész népség

alpinizmus

főnév
  • hegymászás, sziklamászás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyfajta szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dörömböl

ige
  • zörög, dobol, kopog, zörget, dörömböz (tájnyelvi), zörömböl (régies), kopogtat, kocog, dörget (tájnyelvi), dübögtet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dorombol

cukormáz

főnév
  • cukorbevonat, glazúr

cégéres

melléknév
  • megjelölt, címeres, címkézett, cégjelzéses, márkás
  • hírhedt, hétpróbás, megrögzött, megcsontosodott, kötnivaló (tájnyelvi), kötöznivaló, javíthatatlan, notórius, bitang, megbélyegzett, akasztófára való
  • hitvány, becstelen

beszerzés

főnév
  • megvétel, vétel, megvásárlás, bevásárlás, vásárlás, hozzájutás, szerzeményezés (szaknyelvi)

egész I.

melléknév
  • teljes, sértetlen, csonkítatlan, hiánytalan, ép, tökéletes, komplett, integer (idegen), érintetlen, csorbítatlan, osztatlan, kerek, tele, befejezett, fogyatkozatlan (régies), álló (nap), kerek (esztendő) (tájnyelvi)

elidegeníthetetlen

melléknév
  • eladhatatlan, átruházhatatlan
  • elévülhetetlen, visszavonhatatlan, megtámadhatatlan, elválaszthatatlan, öröklött, velejáró, hozzátartozó

lever

ige
  • leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
  • lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
  • legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
  • (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
  • lebeszél
  • (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
  • (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
  • (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
  • (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír

átvilágít

ige
  • átsugároz
  • röntgenez, megröntgenez
  • átvizsgál, megvizsgál, felülvizsgál

átfogó

melléknév
  • széles körű, sokoldalú, terjedelmes, kiterjedt, részletes, alapos, sokrétű, beható, kimerítő, általános, egyetemes, összefoglaló, globális, univerzális, multidiszciplináris (idegen)

bárányfark, bárányfa

főnév
  • bókoló amaránt, csüngő amaránt

ellenez

ige
  • rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)

elutasít

ige
  • visszautasít, nemet mond, megtagad, (kérőt) kikosaraz, kosarat ad, elküld, kitolókását tálal (valakinek) (tájnyelvi), elvet, elejt, visszavet, visszadob, visszalök, leszavaz, elhárít, ellenez, (ötletet) lelő (szleng), beint (valakinek) (szleng)

függ

ige
  • lóg, csüng, csügg, függed (tájnyelvi), fityeg, himbálódzik, himbálózik
  • (vkitől, vmitől): áll (valakin, valamin), múlik (valakin, valamin), megfordul (valakin, valamin)

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

dotáció

főnév
  • díjazás, fizetés, javadalmazás, illetmény, tiszteletdíj, honorárium, járandóság, bér, gázsi (bizalmas)
  • ellátmány, javadalom, támogatás, juttatás, hozzájárulás, apanázs, szubvenció (szaknyelvi), fejkvóta (szaknyelvi), járadék

elérzékenyül

ige
  • elérzékenyedik, meghatódik, megilletődik, megindul, ellágyul, elpárodik (tájnyelvi)

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

éjszaka I.

főnév
  • éj (választékos), éjjel, sötétség

csaplyuk

főnév
  • illesztőfurat (szaknyelvi)

elgázol

ige
  • elüt, feldönt, halálra gázol, keresztülmegy (valakin), átmegy (valakin), nekimegy, agyongázol
  • (régies): legázol, eltapos, eltipor, összezúz

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít