beszédhiba szinonimái

főnév
  • beszédzavar

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

diktátor

főnév
  • zsarnok, despota, elnyomó, kényúr (választékos), önkényúr, egyeduralkodó, élet-halál ura, tirannus (régies)
  • kiskirály, autokrata

hőszigetelő

melléknév
  • hőgátló
  • hőálló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a beszédhiba szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

belefojt

ige
  • belefullaszt, beleöl, beledögleszt (durva), belenyuvaszt (tájnyelvi), beleveszekít (tájnyelvi)
  • belefojtja a szót, torkára forrasztja a szót, letorkol, elnémít, elhallgattat, elnyom

aránytalanság

főnév
  • egyenlőtlenség, aszimmetria, eltérés, idomtalanság, diszproporció (idegen), ametria (idegen)

amatőr

melléknév
  • műkedvelő, laikus, dilettáns, avatatlan
  • öntevékeny
  • fuser (szleng), botcsinálta, pancser (szleng), kontár

beolt

ige
  • beojt, szemez, berak (tájnyelvi), nemesít
  • oltást ad, immunizál (szaknyelvi), vakcinál (idegen)
  • belenevel, belecsepegtet, beleplántál (választékos), beleültet, meggyökereztet (valakiben valamit)

bosszúvágyó

melléknév
  • bosszúszomjas, vérszomjas, bosszúálló, haragtartó

kifecseg

ige
  • elmond, kibeszél, kikotyog, kilocsog, kicseveg, kicsacsog, kikottyant (bizalmas), kivakkant, kipletykál (bizalmas), elpletykál, elhíresztel, kikürtöl, elárul, továbbad, divulgál (idegen), elköp (szleng) Sz: eljár a szája; könyökén is kijön; mindent kikottyant a szája az alfele híre nélkül; mindent nyelve harangjára köt; nem áll meg benne a szó
  • (tájnyelvi): kifröcsög, kifröccsen, kiloccsan

buga

főnév
  • fürtvirágzat, bugavirágzat
  • (tájnyelvi): gubacs, guba (tájnyelvi)
  • öntecs (szaknyelvi), lemeztuskó (szaknyelvi)

csavaranya

főnév
  • anyacsavar, mutter (szaknyelvi), anya (bizalmas), csavarbiztosíték

elszéled

ige
  • eloszlik, szétoszlik, szétszóródik, szétfut, szétszalad, szétmegy, szétrebben, elrebben (tájnyelvi), elszerteledik (tájnyelvi), elszivárog

egyetemi

melléknév
  • főiskolai, akadémiai (régies)
  • tudományos

beszélőképesség

főnév
  • sváda (bizalmas), beszélő (bizalmas), beszélőke (tájnyelvi)

beköszönt

ige
  • betér, belép, benéz, beállít, bekopogtat, bevetődik, betoppan, beugrik, meglátogat
  • beáll, megkezdődik, elkezdődik

boglyakemence

főnév
  • (tájnyelvi): búbos kemence, búbos, banyakemence

egészséges

melléknév
  • ép, stramm (bizalmas), erőteljes, makkegészséges, acélos, életerős, fitt, fennforgó (tájnyelvi), pirospozsgás, viruló, robusztus, ellenálló, szívós, edzett, kicsattanó, életrevaló, épkézláb, jól tartja magát, jó formában van, jó kondiban van, jó egészségnek örvend Sz: kutya baja, mint a szentesi halottnak; egészséges, mint a makk; majd kicsattan az egészségtől; csak úgy virul; eljárja még egyedül a kállai kettőst (tájnyelvi)
  • higiénikus, antiszeptikus (szaknyelvi)
  • hasznos, termékeny
  • jókora, kiadós

bevakol

ige
  • betapaszt, beburkol, beborít, bevon, behúz, bepucol (bizalmas)

árszint

főnév
  • árszínvonal

bont

ige
  • szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
  • (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
  • (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
  • (kapcsolatot): megszüntet, megszakít

egyenlő

melléknév
  • egyforma, azonos, megegyező, összevágó, egybevágó, összeillő, megfelelő, felér (valamivel), vetekszik (valamivel, valakivel), egyenrangú, kiegyenlített, egál (idegen), egalizált (idegen), arányos, identikus (idegen), ekvivalens, megkülönböztethetetlen, egyarántos (tájnyelvi), egyenjogú