felcsavar, fölcsavar szinonimái

ige
  • felcsavaroz, felsrófol (bizalmas), felerősít
  • felgöngyöl, felteker, feltekercsel, felgombolyít, felcsévéz, felmotollál, felkondorgat (tájnyelvi), felkondorít (tájnyelvi)
  • begyújt, felgyújt, bekapcsol, működésbe hoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mór

melléknév, főnév
  • szaracén (régies), szerecsen (régies), berber, arab

ráncigál

ige
  • rángat, cibál, húzkod, húzgál, huzigál, húzogat, tépáz, tépdes, cincál (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi)
  • (bizalmas): zaklat, nyaggat, nyúz, rángat, ugráltat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felcsavar, fölcsavar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fájó

melléknév
  • fájdalmas, fájós, sajgó, hasogató, nyilalló, égő, szúró
  • érzékeny, kényes, sérült, sebes, vérző, beteg
  • szomorú, keserves, kínzó, gyötrő, nehéz, szívfájdító, szívet tépő

előrelátó

melléknév
  • meggondolt, megfontolt, bölcs, okos, gondos, ügyelő, elővigyázatos, óvatos, körültekintő, figyelmes, éber, beosztó, takarékos

elmaradhatatlan

melléknév
  • elkerülhetetlen, szükséges, óhatatlan, sorsszerű, velejáró, kényszerű (régies), obligát (választékos), állandó, kötelező, biztos, szokásos
  • hűséges, kitartó, elválhatatlan

egészséges

melléknév
  • ép, stramm (bizalmas), erőteljes, makkegészséges, acélos, életerős, fitt, fennforgó (tájnyelvi), pirospozsgás, viruló, robusztus, ellenálló, szívós, edzett, kicsattanó, életrevaló, épkézláb, jól tartja magát, jó formában van, jó kondiban van, jó egészségnek örvend Sz: kutya baja, mint a szentesi halottnak; egészséges, mint a makk; majd kicsattan az egészségtől; csak úgy virul; eljárja még egyedül a kállai kettőst (tájnyelvi)
  • higiénikus, antiszeptikus (szaknyelvi)
  • hasznos, termékeny
  • jókora, kiadós

fej1

ige
  • (tehenet): cseppent (tájnyelvi), csúrol (tájnyelvi), ecsel (tájnyelvi)
  • (bizalmas): szipolyoz, pumpol (bizalmas), kicsikar (pénzt)

felzúdulás, fölzúdul

főnév
  • felkelés, méltatlankodás, zajongás, ribillió, zsivaj

muszkli

főnév
  • izom, karizom, bicepsz, béka (bizalmas), malacka (tájnyelvi)

csikk

főnév
  • cigarettavég, cigarettacsutka, dekk (szleng), rigó (szleng), spangli (szleng)

csatangol

ige
  • csavarog, kószál, kóborol, kódorog, barangol, vándorol, tévelyeg, kóricál (tájnyelvi), csalinkázik, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bolyong, bódorog (tájnyelvi), tekereg, járkál, jár-kel, mászkál, császkál, lődörög, lóg (valahol) (bizalmas), bumlizik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, cselleng, bitangol (tájnyelvi), flangál (bizalmas), flangíroz (régies), ténfereg Sz: jár, mint a garabonciás (régies); bolyong, mint a vadludak

aláír

ige
  • láttamoz, szignál (bizalmas), parafál, előttemez (régies), szubszkribál (régies), aláfirkant, alákanyarít, aláskribál (bizalmas), alákezel (tájnyelvi), ellenjegyez
  • (bizalmas): elfogad, helyesel, beleegyezik, egyetért, elismer, jóváhagy, nyugtáz

csúfol

ige
  • gúnyol, lekicsinyel, ugrat, frocliz (bizalmas), csúfot űz, csúffá tesz (valakit), gúnyt űz (valakiből), gyaláz, megszégyenít, kinevet, kifiguráz, lealacsonyít, bolondot csinál (valakiből), öltöget (régies), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), csúfít (tájnyelvi), rútol (tájnyelvi), lemocskol, szatirizál (régies), bázsokurál (tájnyelvi), kuníroz (tájnyelvi), gusztál (tájnyelvi), kámpol (tájnyelvi), cikiz (szleng)

feszeng

ige
  • feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll

futballmeccs

főnév
  • focimeccs, futballmérkőzés

idejétmúlt

melléknév
  • ósdi, avatag, elavult, régimódi, túlhaladott, elmaradott, maradi, divatjamúlt, ódivatú, ásatag, avas, korszerűtlen, időszerűtlen, levitézlett
  • régi vágású Sz: lejárt róla a világ, mint a régi kétkrajcárosról

hangképzés

főnév
  • artikuláció (szaknyelvi), kiejtés, tagolás

felderít, földerít

ige
  • kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
  • felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít

fabuláz

ige
  • mesél, anekdotázik, adomázik
  • fecseg, locsog, csacsog, kotyog, lefetyel, cseveg, karattyol, trafikál (régies)
  • lódít, hazudik, füllent, tódít, hamukál (szleng)

félrehív

ige
  • félreszólít, elszólít, elhív, magához kér

halkan

határozószó
  • suttogva, súgva, susogva, félhangon, szordínóval (szaknyelvi), piano (szaknyelvi), zajtalanul, nesztelenül, lábujjhegyen, lassan (tájnyelvi), félszájra (tájnyelvi)

felfuvalkodott, fölf

melléknév
  • kevély, gőgös, öntelt, önhitt, önelégült, dölyfös, fennhéjázó, kérkedő, beképzelt, elbizakodott, felfújt, nagyképű, szerénytelen, kivagyi, pöffeszkedő, nagymellű, pökhendi, fölényes, duzmadt (tájnyelvi), magahitt (régies), pukkadt (régies)

elrendezés

főnév
  • rendberakás, rendbetevés, helyretevés, megigazítás
  • csoportosítás, átcsoportosítás, osztályozás, rangsorolás
  • (ügyé): elsimítás, tisztázás, megoldás, elintézés, egybehangolás, egyeztetés
  • tagozás, felépítés, alakzat, kompozíció, megszerkesztés, szerkezet, struktúra, beosztás

feltartóztathatatlan

melléknév
  • elkerülhetetlen, szükségszerű, sorsszerű, elháríthatatlan, visszatarthatatlan, fékezhetetlen, elsöprő, megakadályozhatatlan, visszafordíthatatlan, ellenállhatatlan

hamvveder

főnév
  • urna
  • hamutartó, hamutálca, hamuzó