felcsavar, fölcsavar szinonimái
ige
- felcsavaroz, felsrófol (bizalmas), felerősít
- felgöngyöl, felteker, feltekercsel, felgombolyít, felcsévéz, felmotollál, felkondorgat (tájnyelvi), felkondorít (tájnyelvi)
- begyújt, felgyújt, bekapcsol, működésbe hoz
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fájó
melléknév
- fájdalmas, fájós, sajgó, hasogató, nyilalló, égő, szúró
- érzékeny, kényes, sérült, sebes, vérző, beteg
- szomorú, keserves, kínzó, gyötrő, nehéz, szívfájdító, szívet tépő
előrelátó
melléknév
- meggondolt, megfontolt, bölcs, okos, gondos, ügyelő, elővigyázatos, óvatos, körültekintő, figyelmes, éber, beosztó, takarékos
elmaradhatatlan
melléknév
- elkerülhetetlen, szükséges, óhatatlan, sorsszerű, velejáró, kényszerű (régies), obligát (választékos), állandó, kötelező, biztos, szokásos
- hűséges, kitartó, elválhatatlan
egészséges
melléknév
- ép, stramm (bizalmas), erőteljes, makkegészséges, acélos, életerős, fitt, fennforgó (tájnyelvi), pirospozsgás, viruló, robusztus, ellenálló, szívós, edzett, kicsattanó, életrevaló, épkézláb, jól tartja magát, jó formában van, jó kondiban van, jó egészségnek örvend Sz: kutya baja, mint a szentesi halottnak; egészséges, mint a makk; majd kicsattan az egészségtől; csak úgy virul; eljárja még egyedül a kállai kettőst (tájnyelvi)
- higiénikus, antiszeptikus (szaknyelvi)
- hasznos, termékeny
- jókora, kiadós
fej1
ige
- (tehenet): cseppent (tájnyelvi), csúrol (tájnyelvi), ecsel (tájnyelvi)
- (bizalmas): szipolyoz, pumpol (bizalmas), kicsikar (pénzt)
csatangol
ige
- csavarog, kószál, kóborol, kódorog, barangol, vándorol, tévelyeg, kóricál (tájnyelvi), csalinkázik, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bolyong, bódorog (tájnyelvi), tekereg, járkál, jár-kel, mászkál, császkál, lődörög, lóg (valahol) (bizalmas), bumlizik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, cselleng, bitangol (tájnyelvi), flangál (bizalmas), flangíroz (régies), ténfereg Sz: jár, mint a garabonciás (régies); bolyong, mint a vadludak
aláír
ige
- láttamoz, szignál (bizalmas), parafál, előttemez (régies), szubszkribál (régies), aláfirkant, alákanyarít, aláskribál (bizalmas), alákezel (tájnyelvi), ellenjegyez
- (bizalmas): elfogad, helyesel, beleegyezik, egyetért, elismer, jóváhagy, nyugtáz
csúfol
ige
- gúnyol, lekicsinyel, ugrat, frocliz (bizalmas), csúfot űz, csúffá tesz (valakit), gúnyt űz (valakiből), gyaláz, megszégyenít, kinevet, kifiguráz, lealacsonyít, bolondot csinál (valakiből), öltöget (régies), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), csúfít (tájnyelvi), rútol (tájnyelvi), lemocskol, szatirizál (régies), bázsokurál (tájnyelvi), kuníroz (tájnyelvi), gusztál (tájnyelvi), kámpol (tájnyelvi), cikiz (szleng)
feszeng
ige
- feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll
idejétmúlt
melléknév
- ósdi, avatag, elavult, régimódi, túlhaladott, elmaradott, maradi, divatjamúlt, ódivatú, ásatag, avas, korszerűtlen, időszerűtlen, levitézlett
- régi vágású Sz: lejárt róla a világ, mint a régi kétkrajcárosról
felderít, földerít
ige
- kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
- felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít
fabuláz
ige
- mesél, anekdotázik, adomázik
- fecseg, locsog, csacsog, kotyog, lefetyel, cseveg, karattyol, trafikál (régies)
- lódít, hazudik, füllent, tódít, hamukál (szleng)
halkan
határozószó
- suttogva, súgva, susogva, félhangon, szordínóval (szaknyelvi), piano (szaknyelvi), zajtalanul, nesztelenül, lábujjhegyen, lassan (tájnyelvi), félszájra (tájnyelvi)
felfuvalkodott, fölf
melléknév
- kevély, gőgös, öntelt, önhitt, önelégült, dölyfös, fennhéjázó, kérkedő, beképzelt, elbizakodott, felfújt, nagyképű, szerénytelen, kivagyi, pöffeszkedő, nagymellű, pökhendi, fölényes, duzmadt (tájnyelvi), magahitt (régies), pukkadt (régies)
elrendezés
főnév
- rendberakás, rendbetevés, helyretevés, megigazítás
- csoportosítás, átcsoportosítás, osztályozás, rangsorolás
- (ügyé): elsimítás, tisztázás, megoldás, elintézés, egybehangolás, egyeztetés
- tagozás, felépítés, alakzat, kompozíció, megszerkesztés, szerkezet, struktúra, beosztás
feltartóztathatatlan
melléknév
- elkerülhetetlen, szükségszerű, sorsszerű, elháríthatatlan, visszatarthatatlan, fékezhetetlen, elsöprő, megakadályozhatatlan, visszafordíthatatlan, ellenállhatatlan