egyesülés szinonimái

főnév
  • összeolvadás, egybeforrás, összekeveredés, elegyedés, összefogás, összeömlés, egybetorkollás, összekapcsolódás
  • szövetkezés, szövetség, társulás, szervezet, egyesület, fúzió, integráció (idegen), koalíció, unió, korporáció (régies), konfraternitás (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fátyolos

melléknév
  • (tekintet): homályos, ködös, párás, elmosódott, bizonytalan
  • (hang): rekedtes, rekedt, érdes, tompa, gyenge

sulykol

ige
  • ver, üt, döngöl, csapkod, palatyal (tájnyelvi)
  • paskol, dömöcköl (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), (talajt) egyenget
  • mángorol, simít, dörgöl (tájnyelvi), mángol (tájnyelvi)
  • gyakorol
  • ismétel, tanul, magol
  • belever, belesulykol, gyakoroltat, kiképez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyesülés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

döng

ige
  • pufog, dübörög, kong, hupog (tájnyelvi)
  • dong, zümmög, döngicsél, zúg, búg

coca

főnév
  • (bizalmas): disznó, sertés, hízó, koca, malac, röfi (bizalmas)

cáfolat

főnév
  • elutasítás, tagadás, ellentmondás, ellenérv, visszautasítás, visszaverés, elvitatás, protestálás (régies), dementálás (idegen, régies), refutálás (régies), ellenvetés

beszed

főnév
  • (ruhát): bevesz, begyűjt, összeszed
  • (járandóságot): behajt, inkasszál (szaknyelvi), kasszíroz (idegen), bevasal, bevételez
  • (orvosságot): bevesz, lenyel
  • dacizik (régies), szekundál (régies), beszekundázik (szleng)
  • (gólt): beenged, beereszt, bekap, belepkéz (szleng)

édestestvér

főnév
  • vértestvér, egytestvér (választékos), testvér, egy test-vér (régies), egy vér (valakivel)

elhív

ige
  • elszólít (választékos), magához kér

levegőtlen

melléknév
  • szellőzetlen, fülledt, dohos, áporodott, fojtott, pállott, állott
  • zsúfolt, tömött, áttekinthetetlen

átutal

ige
  • elküld, expediál, áttesz, kifizet, rendelkezésére bocsát, utalványoz, postáz, felad, eljuttat, továbbít, transzferál (idegen)

ateista

melléknév
  • istentagadó, hitetlen, istentelen, vallástalan, pogány
  • vallásellenes, szkeptikus, szabadgondolkodó

bánt

ige
  • bántalmaz, megüt, megver, kezet emel (valakire), sért, sérteget, gúnyol, heccel, inzultál, gonoszkodik, komiszkodik
  • háborgat, háborít, zaklat, nyaggat, nyüstöl (bizalmas), abajgat, idegesít, bosszant, ingerel, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), molesztál
  • piszkál, fogdos
  • elkedvetlenít, lehangol, elkomorít, elcsüggeszt, keserít, fáj, szomorít, aggaszt
  • gyötör, kínoz
  • irritál, izgat, nyugtalanít

ellaposodik

ige
  • felhígul, elérdektelenedik, elsekélyesedik

eltöpreng

ige
  • elgondolkozik, eltűnődik, elrágódik (bizalmas), eltépelődik, elfelhőzik (tájnyelvi)

futólag

határozószó
  • futólagosan, futtában, sietősen, sietve, sebtében, kapkodva
  • nagyjából, érintőleg, érintőlegesen, kutyafuttában, felületesen, felszínesen, félig-meddig, mellékesen, mellesleg

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

egyetlen II.

melléknév
  • (megszólításként): drágám, drágaságom, édesem, mindenem, napsugaram, virágom

melléknév
  • buckás, dimbes-dombos, egyenetlen, púpos, hepehupás, hegyes, dönyörös (tájnyelvi), partos (tájnyelvi), hoporcsos (tájnyelvi), halmos, bérces (tájnyelvi)
  • emelkedő
  • domború, kidomborodó

elemzés

főnév
  • analízis, vizsgálat, vizsgálódás, ízekre szedés, boncolgatás, fejtegetés, tanulmányozás, taglalás, szemrevételezés, diszkusszió (szaknyelvi)
  • kritika, bírálat

felcsap, fölcsap

ige
  • felnyit, felránt
  • feltesz, feldob, felhajít
  • magasba szökik, magasba csap
  • beáll, elszegődik, elszerződik
  • (tájnyelvi): meggazdagodik, feltör

éhgyomor

főnév
  • éhom, éhkopp

csámborog

ige
  • (tájnyelvi): cselleng, lézeng, ténfereg, csatangol, csavarog, bolyong, kóborol, kószál, lődörög, lötyög (bizalmas), őgyeleg, ődöng, csetlik-botlik, ámolyog (tájnyelvi)

elfogódott

melléknév
  • megilletődött, feszélyezett, megszeppent, zavart, félénk Sz: azt se tudja, melyik lábára álljon; azt se tudja, fiú-e vagy lány

féleszű

melléknév
  • zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja