elfogódott szinonimái
melléknév
- megilletődött, feszélyezett, megszeppent, zavart, félénk Sz: azt se tudja, melyik lábára álljon; azt se tudja, fiú-e vagy lány
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
hatálytalanít
ige
- érvénytelenít, hatályon kívül helyez, annullál (szaknyelvi), visszavon, eltöröl, megsemmisít, megszüntet, felbont, sztorníroz (szaknyelvi), visszaszív (bizalmas)(szaknyelvi)
ékesít
ige
- díszít, ékít (régies), díszesít, szépít, csinosít, cicomáz, cifráz, kicifráz, cikornyáz, dekorál, piperéz, kicsípi magát, koronáz (régies), feltisztel (régies), hímez (régies), kirak (régies), pártáz (régies), recéz (régies)
csere2
főnév
- (régies): erdő, haraszt, pagony, csalit, bozótos, kopács (tájnyelvi), cserjés
- (régies): cserfa, cser
boncol
ige
- (testet): felnyit, felvág, szétvág, szétdarabol
- boncolgat, elemez, analizál (szaknyelvi), vizsgál, kutat, fürkész, tanulmányoz, szemügyre vesz, szemrevételez, részletez, bonckés alá vesz (választékos)
elejt
ige
- elhullat, elszór, eldob, leejt, lepottyant
- lelő, leterít, megöl, lenyilaz, elpusztít, elfog
- (megjegyzést): megemlít, megpendít
- (vádat): visszavon, megszüntet, eláll (valamitől)
elpanaszol
ige
- elsír, elzokog, kipakol (bizalmas), siránkozik, lamentál (bizalmas), felhánytorgat (pejoratív), elabajog (tájnyelvi), elpanaszkodik (tájnyelvi), megabajog (tájnyelvi)(valamivel)
márt
ige
- merít, belemárt, megmárt, áztat
- mártogat, tunkol (bizalmas), itatgat
- (választékos): (fegyvert) döf, mélyeszt
begyakorol
ige
- betanul, megtanul, elsajátít, besulykol, bemagol, beverkliz (bizalmas), beidegez (régies), beemléz (régies), beszajkóz, bebifláz (bizalmas)
beletemetkezik
ige
- belemélyed, belemélyül, belemerül, belefeledkezik, belefelejtkezik, beleássa magát, beleagyarkodik (régies)
érzékelhető
melléknév
- észlelhető, érezhető, megfigyelhető, kézzelfogható, konkrét, tapintható, szemmel látható, szembetűnő, észrevehető, felfogható, kivehető
elföldel
ige
- elás, elvermel, eltemet, elhantol (választékos), elkapar, inhumál (régies), örök nyugalomra helyez
elnevezés
főnév
- névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
- név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés
elindul
ige
- útnak indul, útra kel, útnak ered, felkerekedik, elmegy, felcihelődik, távozik, elutazik, szedi a sátorfáját, nekivág, startol, rajtol
- beindul
- kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, megindul
felvillan, fölvillan
ige
- felcsillan, megcsillan, felragyog, feltűnik
- (gondolat): felötlik, eszébe ötlik, eszébe csillan, eszébe jut, felvetődik, felmerül (valakiben), felbukkan