féleszű szinonimái
melléknév
- zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
eltakarít
ige
- elhord, elrak, eltesz, elpakol, elrámol, elsöpör
- (régies): eltemet, elföldel, elhantol (választékos), koporsóba helyez, örök nyugalomra helyez
- eltüntet, eltávolít
elrak
ige
- eltesz, elrámol, elpakol, elcsomagol, eltakarít
- elmozdít, áthelyez, elcsuszakol (tájnyelvi), félrerak, félretesz, eltüntet, elrejt, eldug
- elhány, elbodonyáz (tájnyelvi), elkalabál (tájnyelvi), elkavarcol (tájnyelvi)
- befőz, konzervál
- elver, elpáhol, megrak (bizalmas), elnáspángol, elfenekel, elnadrágol, elagyabugyál, eltángál, elkalapál (bizalmas), elpüföl, eldönget, megcsapkod
elnyújt
ige
- (tésztát): kinyújt, elsodor (tájnyelvi)
- húz-halaszt, halogat, halaszt, elhúz, elodáz, meghosszabbít
egyenletes
melléknév
- elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
- egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil
ferdén
határozószó
- haránt, harántul (régies), rézsút, rézsútosan, átlósan, keresztbe, csálén (tájnyelvi), félegyenesre (tájnyelvi), keszegoldalt (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)
művelődik
ige
- tanul, képezi magát, tökéletesedik, nemesedik, pallérozódik (régies), csiszolódik, gyarapodik, fejlődik, kupálódik (bizalmas), kulturálódik(bizalmas)
csencsel
ige
- cserél, csereberél, ad-vesz, üzletel, feketézik (szleng), csaklizik (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): lop, csen, elcsór (szleng), eltulajdonít, elemel, megfúj (szleng)
alárendelt I.
melléknév
- mellékes, másodrendű, másodlagos, másodosztályú, szekunder (szaknyelvi), alsóbbrendű
- függő, szubalternus (szaknyelvi), alávetett
dal
főnév
- ének, dallam, dana (régies), zengzet (régies), zönge (régies), nóta, szong (idegen), sanzon, sláger, ária, canzone (idegen), kantiléna, kuplé, carmen (idegen), románc, zengemény (régies), dallás (tájnyelvi), dannó (tájnyelvi), dúd (tájnyelvi)
- költemény, vers
igazolás
főnév
- tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)
fals
melléknév
- hamis, fülsértő
- hamisított, átdolgozott, téves, rossz, helytelen, fonák, visszás, hibás, elhibázott, ál, talmi, valótlan, alaptalan, kitalált, koholt, hazug, költött
felszólal, fölszólal
ige
- előad, hozzászól, szólásra emelkedik, szót kér, átveszi a szót, beszédet mond, szónokol, szpícsel (szleng), interpellál (idegen), remonstrál (idegen)
- beleavatkozik, közbeveti magát, közbenjár, pártfogol
- tiltakozik (valami ellen), szembehelyezkedik, szembeszáll, ellenszegül, ellenez
feljegyez, följegyez
ige
- felír, ráír, bejegyez, leír, beír, bevezet, írásba foglal, lejegyez, papírra vet, lefirkant, rögzít, beiktat, jegyzékbe foglal, nyilvántartásba vesz, lajstromoz, besoroz, regisztrál
- megörökít
elszegődik
ige
- elszerződik, fölcsap, szolgálatba áll, munkát vállal, alkalmazásba lép, elígérkezik, megszegődik (tájnyelvi)
felvillan, fölvillan
ige
- felcsillan, megcsillan, felragyog, feltűnik
- (gondolat): felötlik, eszébe ötlik, eszébe csillan, eszébe jut, felvetődik, felmerül (valakiben), felbukkan
hanyatt-homlok
határozószó
- nyakra-főre (tájnyelvi), fejvesztve, fejetlenül, ész nélkül, eszeveszetten, pánikszerűen, árkon-bokron át, lélekszakadva, teljes gőzzel, sebbel-lobbal, villámsebesen, vakon, hűbelebalázs módjára, lóhalálában