egyszerre szinonimái

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, egy iramban (régies), együttesen, egyúttal, ugyanakkor, párhuzamosan, egyszersmind, egy füst alatt, egy szuszra, egyhuzamban, szimultán, szinkron, fej fej mellett
  • hirtelen, váratlanul, rögtön, hamar, egycsapásra, tüstént, egyszeriben, egyszer csak, egyből, egyenest, egyizromban (régies), hipp-hopp, meglepetésszerűen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

metszéspont

főnév
  • döféspont

rendes

melléknév
  • gondos, megbízható, kötelességtudó, lelkiismeretes, jól nevelt, precíz, szolid, derék
  • takaros, nett (bizalmas), csinos, ápolt, gondozott, tüchtig (bizalmas)
  • rendszerető, pedáns
  • megszokott, szokásos, szokványos, szabályos, szabályszerű, természetes
  • állandó, reguláris (szaknyelvi)
  • igazi, valódi
  • megfelelő, tisztességes, valamirevaló, jobbfajta, jóakaratú
  • becsületes, jóravaló, ártatlan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszerre szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dugulás

főnév
  • betömődés, torlódás, elakadás, fennakadás, elzáródás
  • székrekedés, szorulás, retenció (szaknyelvi)

csaló

melléknév, főnév
  • szélhámos, szemfényvesztő, széltoló (bizalmas), hazug, kalandor, panamista (régies), svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), simlis (szleng), linkóci (bizalmas), gauner (bizalmas), imposztor (régies), falzifikátor (választékos), hochstapler (idegen), sarlatán, szédelgő, kókler (bizalmas), sipista (régies)

cicázik

ige
  • enyeleg, szerelmeskedik, évődik, incselkedik, ingerkedik, cicál (tájnyelvi), kacérozik (tájnyelvi), flörtöl, macáz (tájnyelvi), kancafincáz (tájnyelvi)
  • fogócskázik

betol

ige
  • benyom, belök, betaszít, betaszigál, becsúsztat, bedöf

egyenérték

főnév
  • ellenérték, hasonérték, ekvivalencia (szaknyelvi), paritás (szaknyelvi)
  • egyenértéksúly (szaknyelvi)

elkeresztel

ige
  • elnevez, nevet ad
  • hív, titulál, címez, szólít (valaminek), elbérmál (tájnyelvi)

lírai

melléknév
  • bensőséges, érzelmes, érzelemdús, idillikus
  • költői, poétikus

azonfelül

határozószó
  • ráadásul, azonkívül, még, sőt, tetejébe

átköltözik

ige
  • átköltözködik, áthurcolkodik, átrakodik, átpakol (bizalmas), átvonul (tréfás), áttelepedik
  • áttelepül, átjön

bátorít

ige
  • biztat, buzdít, lelkesít, ösztönöz, késztet, motivál, sarkall, ösztökél, nógat, noszogat, serkent, lelket önt (valakibe)

elmebaj

főnév
  • elmezavar, agybaj, elmebetegség, pszichózis (szaknyelvi), téboly, tudatzavar, őrület, eszeveszettség, beszámíthatatlanság, mánia (szaknyelvi), dili, bolondság, zavartság, hülyeség

elvirágzik

ige
  • elvirul (választékos), elvirít, elhervad, meghervad, elnyílik, elfonnyad, kitátosodik (tájnyelvi)

fűt

ige
  • melegít, hevít, forrósít
  • tüzel, tüzet rak
  • átmelegít, felhevít
  • lelkesít, hajt, ösztönöz

felindul, fölindul

ige
  • felbuzdul, fölhevül, nekihevül, indulatba jön, felbosszankodik, indignálódik (régies), felgerjed, felingerlődik, feldühödik, dühbe gurul, dühbe jön, felhergelődik, felfortyan, felgyúlad (régies), felmérgelődik, méregbe gurul, felbőszül, megvadul

együgyű

melléknév
  • jámbor, naiv, gyermeteg, gyámoltalan, tudatlan, botor, ostoba, balga, bárgyú, gyerekes, oktondi, korlátolt, ütődött, ügyefogyott, mulya, hülye, mamlasz, málé, mafla, bamba, fajankó, tökfilkó, csacsi, süsü (bizalmas), bakó (régies), kukkó (régies), lüdöge (tájnyelvi), gyüre (tájnyelvi), muszmák (tájnyelvi) Sz: nincs ki mind a négy kereke
  • (régies): egyszerű, tanulatlan

drákói

melléknév
  • szigorú, könyörtelen, erélyes

elfásult

melléknév
  • fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
  • kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült

felette, fölötte

határozószó
  • fölöttébb, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett

elanyátlanodik

ige
  • elárvul, árván marad, elárvahodik (tájnyelvi)
  • elcsügged, elkedvetlenedik, elszontyolodik, elgyámoltalanodik, letörik

cseber, csöbör

főnév
  • vödör, veder (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi), sajtár, vízhordó edény

elhervad

ige
  • elvirágzik, elvirul, elnyílik, elfonnyad, lekonyul, lekókad, elbángyorodik (tájnyelvi), megpernyed (tájnyelvi), elenyészik, elszárad
  • (választékos): megöregszik

félholt

melléknév
  • alig élő, élőhalott, holteleven (tájnyelvi), féldöglött (tájnyelvi)
  • elvert, agyonvert