felemelt, fölemelt szinonimái

melléknév
  • megemelt, drágább, felvert (ár)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

klíma

főnév
  • éghajlat
  • környezet, miliő, légkör, kör, atmoszféra, hangulat
  • (régies): égöv, táj, vidék

elapad

ige
  • kiapad, kimerül, kiaszik, csökken, elfogy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felemelt, fölemelt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáradékony

melléknév
  • gyenge, lankatag, rozoga, roskatag, fáratag (régies)

elpiszkol

ige
  • bepiszkol, bepiszkít, bemocskol, foltot ejt, beszennyez, elszennyez

elnéz

ige
  • elkéreget, nézeget, bámul, rajta felejti a szemét (valamin, valakin), legelteti a szemét (valakin, valamin)
  • eltűr, tolerál, elvisel, szemet huny (valami felett), lenyel (bizalmas), megenged, megbocsát, túlteszi magát (valamin) Sz: fátyolt borít (valamire); spongyát vet (valamire)
  • eltéveszt, elvét, elhibáz, elkerüli a figyelmét, átsiklik (valami fölött), elszalaszt
  • ellátogat, benéz, beugrik
  • (régies): lenéz, fumigál, ignorál (idegen)

egyenes I.

melléknév
  • nyílegyenes, lineáris, sugáregyenes (régies)
  • sima, sík, lapos, lapályos, dombtalan (régies)
  • nyilvánvaló, közvetlen, direkt, szándékos, határozott, félreérthetetlen, feltétlen, kategorikus (idegen), apodiktikus (szaknyelvi)
  • őszinte, nyílt, nyíltszívű, becsületes, szókimondó

féktelen

melléknév
  • heves, szilaj, bősz, fékevesztett, fékezhetetlen, szertelen, esztelen, zabolátlan, őrült, tomboló, vad, mértéktelen, fegyelmezetlen, rakoncátlan, engedetlen
  • elszabadult, gáttalan, gátlástalan, kicsapongó Sz: nincs kocsisa eszének; olyan, mint a ménes; elszakasztotta a kötőféket
  • túláradó, túlcsorduló, szabadjára engedett, lángoló, perzselő, heves, szenvedélyes, széles (jókedv)
  • pajkos, csintalan, dévaj (régies)

fénymásolat

főnév
  • fotokópia, xeroxmásolat, xerox

műszó

főnév
  • szakszó, szakkifejezés, terminus technicus (szaknyelvi), mesterszó (régies)

csipkelekvár

főnév
  • csipkeíz, hecsedli (bizalmas), hecserli (tájnyelvi), hecsedlilekvár (bizalmas), hecselekvár (tájnyelvi), hecserliíz (tájnyelvi), hecsempecs (tájnyelvi), hecsepecse (tájnyelvi), hecsli (tájnyelvi)

cselez

ige
  • ügyeskedik, mesterkedik, manőverez, taktikázik, fondorkodik
  • dribliz (szaknyelvi)

alapoz

ige
  • előkészít, ágyaz (szaknyelvi)
  • aláfest, bevon (valamivel), grundíroz (régies)
  • (véleményt vmire): alapít, épít, számít, bazíroz (bizalmas)

dácsa

főnév
  • nyaraló, üdülő

filmgyártás

főnév
  • filmezés, filmipar, filmművészet, kinematográfia (régies), mozgófényképezés

fürdés

főnév
  • tisztálkodás, mosdás
  • fürdőzés, strandolás

igásállat

főnév
  • igavonó állat, igavonó barom, igásbarom

hányféle

névmás
  • hányfajta
  • mily sokféle

feles, fölös

melléknév
  • felesleges, fölösleges, szükségtelen

fakultás

főnév
  • kar, tagozat
  • (régies): hivatás
  • rátermettség, képesség, tehetség, jogosultság

felszámít, fölszámít

ige
  • felszámol, felvesz (tételt), megterhel (valakit), ráterhel, számításba tesz (régies), számításba hoz (régies)

hamar II.

melléknév
  • gyors (régies), sietős (régies), összecsapott, sebtében végzett, sebes, iramos (tájnyelvi)

felindul, fölindul

ige
  • felbuzdul, fölhevül, nekihevül, indulatba jön, felbosszankodik, indignálódik (régies), felgerjed, felingerlődik, feldühödik, dühbe gurul, dühbe jön, felhergelődik, felfortyan, felgyúlad (régies), felmérgelődik, méregbe gurul, felbőszül, megvadul

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

felvarr, fölvarr

ige
  • rávarr, ráölt, ráerősít
  • felszeg, felaljaz, felhajt

hantol

ige
  • beföd, temet, kapar, ás, hantot szór (valamire)