egy-egy szinonimái

számnév
  • egynéhány, egyik-másik, olyik (választékos), egyik-egyik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szemetel2

ige
  • szemerkél, permetezik, csepereg, cseperészik, csurog-csepeg, szitál

mosogató

főnév
  • mosogatódézsa (régies), dézsa (régies), vájdling (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egy-egy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

melléknév
  • buckás, dimbes-dombos, egyenetlen, púpos, hepehupás, hegyes, dönyörös (tájnyelvi), partos (tájnyelvi), hoporcsos (tájnyelvi), halmos, bérces (tájnyelvi)
  • emelkedő
  • domború, kidomborodó

cipekedik

ige
  • cipel, visz, hurcol, hurcolkodik, trógerol (szleng), vonszol, cepekedik (tájnyelvi), cipekszik (tájnyelvi), cipelősködik (tájnyelvi), cülekedik (tájnyelvi)

bűnbocsánat

főnév
  • feloldozás, felmentés, bocsánat, megbocsátás, abszolúció (szaknyelvi), könyörület, megváltás
  • kegyelem, mentesítés, amnesztia

berúg

ige
  • (labdát): belő, bevág, bepöcköl, bepöccint
  • betör, beszakít
  • (motort): beindít, begyújt
  • lerészegedik, leittasul, beitalozik, leissza magát, beszív (bizalmas), bekávézik (szleng), becsiccsent (bizalmas), bepityókázik (bizalmas), becsíp, van egy kis nyomása (szleng), beiszik (bizalmas), elázik (bizalmas), megmámorosodik, illuminálódik (választékos), benyakal (bizalmas), beállít (bizalmas), leszopja magát (durva), beszeszel (bizalmas), betütükél (tájnyelvi), betankol, becsodálkozik (tájnyelvi), bevedel, becsókol, benyal, bekáfol (bizalmas), beszittyózik, betintázik, bepiál (szleng), beseggel (durva), megszomorodik (tájnyelvi) Sz: általteszi magát délesti órákra; felönt a garatra; félrecsapja a csákóját; föltette Szent Anna kontyát; lecsípi az életet; leissza magát a sárga földig; a pohár fenekére néz; majmot fog; meghúzza a nagyharangot; megkeni a gigáját (tájnyelvi); meglocsolja a gégéjét; megverte a bélit; ráköszöntött a búcsúsokra

dzsoint

főnév
  • (szleng): kábítószeres cigaretta, ágyú (szleng), rakéta (szleng), szivar (szleng), szál, spangesz (szleng), spangli (szleng)

elhallgat

ige
  • elcsendesedik, elnémul, torkán akad a szó, befogja a száját (bizalmas), pianóban nyomja (szleng), megkukul (bizalmas), elkussol (durva), begombolkozik (szleng, tréfás) Sz: azt se mondja, fapapucs; befagy a szája; befogja a lepénylesőt; befogja a kenyeres zsák száját; bőrt húz a fogára (szleng); felteszi a szájkosarat (szleng); felteszi a hangfogót (szleng); kikopik a beszédből, mint a mogyoró a tokjából; lecsapja a reteszt
  • (zene, taps): abbamarad, bevégződik, véget ér, elül, megszűnik
  • hallgat, figyel, figyelemmel kísér
  • (valamit): eltitkol, rejteget, leplez, palástol, álcáz, takargat, magába fojt, visszatart, lenyel (bizalmas), eltussol

leterít

ige
  • letakar, betakar, beborít, befed, leborít, lefed, lelapol (tájnyelvi)
  • szétterít
  • elejt, lesújt, leüt, földhöz vág, lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, ledönt, kinyújtóztat, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi)
  • lelő, ledurrant (bizalmas), lepuffant, agyonlő

átragad

ige
  • áttevődik, átterjed, ráragad

asztalfoglalás

főnév
  • asztalrendelés, rezerválás (idegen)

bálna

főnév
  • cet, cethal (tájnyelvi)

elkerít

ige
  • elkülönít, elválaszt, elrekeszt, elzár
  • körülkerít
  • (tájnyelvi): káromkodik, cifráz (tájnyelvi), szitkozódik

eltávozik

ige
  • elmegy, továbbáll, odébbáll, a távozás hímes mezejére lép, elkotródik, eltakarodik, elballag, elsiet, elszalad, elhagy, otthagy, kiteszi a lábát, elpárolog (bizalmas), elspurizik (szleng), elszelel, lelép (bizalmas), lelécel (szleng), megpattan (szleng), dobbant (szleng), meglóg (bizalmas), ellejt, elvonul, eltágul (tájnyelvi), eltájékozik (tájnyelvi), elneszel (tájnyelvi)

fumigál

ige
  • lekicsinyel, lenéz, semmibe vesz, megvet

felemel, fölemel

ige
  • felvesz, megemel
  • felhajt, fellebbent, felbillent, felvon
  • (fejet) felvet
  • felnyújt, feltart
  • felhúz
  • felállít, talpra állít
  • felkarol, istápol
  • felvirágoztat, fellendít, megjavít
  • (árat): megnövel, felvisz, felver
  • lelkesít, bátorít, megnemesít

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

dobol

ige
  • (valamin): ütöget, vereget, kopog, dübög (tájnyelvi)

elegáns

melléknév
  • jól öltözött, divatos, ízléses, csinos, tetszetős, takaros, fess, nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), szemrevaló, választékos, mutatós, finom, tipp-topp (bizalmas) Sz: mintha skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna elő
  • úri, első osztályú, elit, exkluzív, arisztokratikus, nagystílű, előkelő, felkapott (bizalmas)
  • kecses, könnyed, nagyvonalú, kifinomult, pallérozott, csiszolt

felajz

ige
  • megfeszít, felhúz
  • felhangol (hangszert)
  • felfokoz, felcsigáz, felkorbácsol, felizgat, felingerel, feltüzel, felvillanyoz, felgyújt, felsrófol (bizalmas), stimulál

egyszer-egyszer

határozószó
  • néha, néha-néha, nagy néha, néhanapján, időnként, ritkán, nagyritkán, egyszer-máskor, hellyel-közzel, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, hébe-hóba, hébe-korba, imitt-amott, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

csahos

melléknév
  • acsarkodó, csaholó, ugató
  • kiabáló, lármázó, pofázó (durva)

életszínvonal

főnév
  • életnívó (választékos), életstandard (választékos), életszint (választékos), népjólét (régies), életkörülmény (régies)

feléget, föléget

ige
  • felperzsel, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít