elszámolás szinonimái

főnév
  • számadás, kiegyenlítés, (bankátutalással) klíring (szaknyelvi)
  • beszámoló, mérleg, számvetés, kimutatás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meztelen

melléknév
  • mezítelen, ruhátlan, pucér, csupasz, pőre, purdé (tájnyelvi), csóré (tájnyelvi), nudista, naturista, ádámkosztümös (tréfás), fedetlen, csurdé (tájnyelvi), rudi (szleng), takaratlan
  • kopasz, tar
  • pihétlen, tollatlan, szőrtelen
  • (növény): kopár, puszta, levéltelen, üres
  • (igazságos): nyers, leplezetlen, kendőzetlen

ledob

ige
  • levet, lelök, letaszít, lehajít, levág, lehajint (tájnyelvi), lehány, lerottyant (tájnyelvi), lesuvaszt (tájnyelvi), letosszant (tájnyelvi)
  • lecsap, odacsap, odavág
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszámolás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elnéptelenedik

ige
  • kiüresedik, kiürül, kihal

durcás

melléknév
  • duzzogó, sértődött, dacos, nyűgös, barátságtalan, mísz, morcos, morc, mogorva, morózus, durmancos (tájnyelvi), duzmos (tájnyelvi), mortyos (tájnyelvi)

divatáruüzlet

főnév
  • divatáru-kereskedés, divatcikküzlet, divatáruház, divatárubolt, butik, szalon

csakugyan

határozószó
  • valóban, igazán, tényleg, ténylegesen, komolyan, igazából, igazában, okvetlenül, kétségtelenül, kétségkívül, persze, igaziból (bizalmas), igazándiból (bizalmas), csakugyanvalóst (tájnyelvi)

elővesz

ige
  • előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
  • felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
  • elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz

érvényesülés

főnév
  • előmenetel, előrehaladás, karrier
  • érvényre jutás, siker, boldogulás

megmér

ige
  • lemér, mérlegel, meghatároz, kalibrál (szaknyelvi), megmázsál, meglatol (régies), taksál, bemér, felmér, kimér(bizalmas)

biléta

főnév
  • (tájnyelvi): belépőjegy, jegy, menetjegy
  • vámcédula, cédula, bárca, levélke
  • (tájnyelvi): jelvény, kitüntetés

beszúr

ige
  • beledöf, bedöf, belebök, beledug, beletűz, belenyom
  • beilleszt, betold, beékel, közbevet, közbeiktat, beiktat, interpolál (szaknyelvi)

boltozatos

melléknév
  • bolthajtásos, boltíves, boltozott, boltos, félköríves, csúcsíves, árkádos, íves, ívelt, karajos (tájnyelvi), tekerületes (tájnyelvi)

esztétikus I.

melléknév
  • szép, tetszetős, mutatós, ízléses, művészi

felemás

melléknév
  • különböző, eltérő, kétnemű
  • hibrid, abajdóc (tájnyelvi)
  • határozatlan, visszás

hamis

melléknév
  • ál, fals, hamisított, nem valódi, utánzott, pszeudo-, látszat-, mű-, talmi, apokrif (szaknyelvi), csalóka, hazug, alaptalan, koholt, valótlan, művi, megtévesztő, mesterséges, színlelt, tettetett, fiktív, megjátszott, silány, csinált, mesterkélt, mondvacsinált, álcázott, korcs
  • csalárd, ravasz, álnok, igaztalan, huncut, csaló, ámító, kétkulacsos, körmönfont, kétszínű, hitszegő, szószegő, alattomos, ármányos, álszent, hipokrita, szemforgató, csalafinta, trükkös (bizalmas), perfid (idegen), simlis (szleng), csalavér (tájnyelvi)
  • téves, helytelen, alaptalan
  • kacér, pajzán, csalfa, csapodár, hamiskás, pajkos, csintalan, dévaj
  • (kutya): harapós, vad

futás

főnév
  • kocogás, sietés, rohanás, szaladás, nyargalás, iramodás, vágta, iram (régies), futamat (tájnyelvi)
  • menekülés, menekvés, szökés

elszegődik

ige
  • elszerződik, fölcsap, szolgálatba áll, munkát vállal, alkalmazásba lép, elígérkezik, megszegődik (tájnyelvi)

elméláz

ige
  • elbambul, eltűnődik, elmereng, elréved, elrévedezik, elábrándozik

építészmérnök

főnév
  • építész
  • építőmérnök

förtelmes

melléknév
  • szörnyű, utálatos, undok, gusztustalan, undorító, gyomorforgató, visszataszító, ocsmány, borzalmas, taszító, ellenszenves, émelyítő, kibírhatatlan, fertőztetett (régies)

elutasít

ige
  • visszautasít, nemet mond, megtagad, (kérőt) kikosaraz, kosarat ad, elküld, kitolókását tálal (valakinek) (tájnyelvi), elvet, elejt, visszavet, visszadob, visszalök, leszavaz, elhárít, ellenez, (ötletet) lelő (szleng), beint (valakinek) (szleng)

efelől

határozószó
  • erről, innen, ebből az irányból
  • emiatt

érint

ige
  • hozzáér, tapint, illet, megérint, hozzányúl, súrol, horzsol, illeszt (tájnyelvi), pöccint
  • említ, céloz (valamire), megpendít, pedz
  • vonatkozik (valamire), tartozik (valakire), kihat (valamire), tangál (idegen), kapcsolódik (valamihez), befolyásol

furcsaság

főnév
  • különösség, különlegesség, szokatlanság, ritkaság, különcség, kuriózum, kuriozitás, érdekesség, furaság (bizalmas), bizarrság, bohóság, bohózat, hóbort
  • rendellenesség, sajátság, eredetiség, originalitás (idegen)